Bolyonganak fejemben a tétova gondolatok.
zavarodottságomban tudom lassan összerogyok.
Bonyolult, dacos szajha világ, én mindent akarok.
képzet játszik velem, a lelkiismeret vasmarok.
Hormonok izgága mivolta tapos bele porba,
elfelejtett szavakat nézek némán letaglózva.
Görbe utakon jár értelem, érzelem karöltve,
kanyarokban gyorsítanak, nem marad így örökre.
Kíváncsi tekintetek kutatják mi benned rejlik,
megsárgult papírokra mereven lejegyzetelik.
Évek múlva tán majd elporladnak a foszlott lapok,
túlélem akkor is ha ebbe biztos belehalok.
Istenem, segíts meg engem, hogy a jó utat járjam,
nehogy kegyvesztetten a borús, komor halált várjam.
Tisztítsd meg elmém, konvertáld át gondolataimat,
megtiltom, hogy elszakítsd a selyemharisnyáimat.