Az árokban elárvult, kopott hegedű,
a benne rekedt dallam rémes együgyű –
valami érzésről. Azt mondják, gyönyörű.
A húrok közt, mint síron, tanyát ver a fű.
Komorkeserű
Szerző: NetelkaSzerző: NetelkaSzerző: NetelkaSzerző: NetelkaAz árokban elárvult, kopott hegedű,
a benne rekedt dallam rémes együgyű –
valami érzésről. Azt mondják, gyönyörű.
A húrok közt, mint síron, tanyát ver a fű.
10 hozzászólás
Szia!
Jó a vers nagyon de nem bánom,hogy ezt a hegedűt én nem láttam soha.
Gratulálok:hova
Köszönöm, kedves hova.
Kedves Netelka!
Kicsit rövid szerintem, de szép gondolat, jól megfogalmazva
üdv. Toni
szia Neti!
Kopott vagy sem, együgyű vagy sem, szerintem
nagyon formás négy sorocska lett!
grat
leslie
Kedves Toni, egy négysoros nem lehet hosszabb 🙂 De köszönöm 🙂
Köszönöm, kedves, hűséges Leslie 🙂
Szia! Nekem is rövidkének tűnt, de jól sikerült.
Üdv, Poppy
Ha nem tudnám, hogy te írtad, akkor is tudnám…
Elárulnak a képek, a mívesség.
Köszönöm, Poppy 🙂
Nagyon örülök, hogy ezt mondod, Péter 🙂 Köszönöm!