Egy felemás szemben.
Fájdalom volt apám,
Reménytelen szerelem anyám.
Lefelé gördülök,
Bár le csak a kín lök.
Borostás arcon suhanok,
De gazdám miért is hullajtott?
Hát persze azért a lányért,
Kit az égiektől kért.
De meg nem kaphat talán soha,
Vállát ez átok súlya nyomja.
Tovább araszolok,
És gazdámról nem panaszkodok,
Szomorú ajka szélén futok,
Míg állának csúcsához jutok.
Ennyi volt hát pillanatnyi létem?
Haljak meg a szenvedés nevében?
Igen, megteszem,
Hisz életem,
Ha csak pillanatokig is,
Enyhülés neki is.
Elrugaszkodok hát,
Lecsöppenek már.
Meghalok a padló porán,
Mégis hegyikristály vagyok szíve oltárán.
13 hozzászólás
a könnycsepp érzi gazdája minden gondját, s általa a saját érzéseid is megfogalmazódnak (bár ezt csak te tudod)
jó ez a megszemélyesítés.
grat. Nola
jah az utsó 2 sor non szép (bár én lehet, h csak simán kristályt írtam vna XD)
Kinek az arcán “folytál”le?
Köszönöm szépen. Nola, a hegyikristály az egyszerűen gyönyörű tisztaságával, és szépségével. Ezért írtam azt. De köszönöm. 🙂
szomorú, de nagyon szép vers
Köszönöm. Amúgy a könnycsepp valódi volt….
Csatlakozom a többiekhez. Nagyon szép, és szomorú egyben. Magávalragadó verseket írsz!
Üdv.: Dorina
Elolvastam. Nagyon szomorú, de tetszik, szép az öszekapcsolás. Valami új volt, ha nem is vidám, egyedi.
sanna
tényleg nagyon szép ez a vers.
Köszönöm szépen! Gyorsan született meg ez a vers. De a fájdalom és a szeretet az ami ihlette.
Ez szép volt. (ismerem az érzést). Tetszik, hogy a könnycsepp beszél.
Üdv.: Phoenix
Szia!
Köszönöm, hogy olvastál. Ez amolyan pillanatvers. Az érzés jött, és rögtön meg is írtam. A könnycsepp valódi volt…annak ellenére, hogy nem tudok könnyezni. Valahogy akkor egy csepp erejéig ment… Talán nem szégyen, hogy férfi létemre egy cseppet ejtettem… 🙂
Üdv.:
Serafis
Másodszor olvasom, és másodszor érzem, hogy az én arcomon is le akar gördülni egy pici azúr-könny csepp, hogy egyedi legyek 🙂 Irigyellek a verseidért, mindig nagyszerűeket alkotsz!
üdv.: Doreen/Asure
Szia!
Megtisztelsz. Én így vagyok a te verseiddel. Csodálatosakat írsz. Köszönöm szépen. De remélem több "azúr-mosolyt" lesz az arcodon, mint könnycsepp!
Üdvözlettel:
Serafis