Tapasztalatból engedem magamnak,
ne látsszak a cukrászda előtt vaknak,
toporogjak délután szendén,
papucs nélkül, egy hócsizmás estén.
Képzelem, a fény törése nagyítja,
egyéjszakás kalandom vele nem savanyítja
ízét, pompás vanília ragyog belőle rám,
nem sivár, hisz virágos a porcelán.
Rémes krémes ül a tányéromon,
aprókat harapni belőle ezernyi okom,
iszony, hogy benyelem egy falásra,
reggelim ezentúl kis tálka zabkása.
6 hozzászólás
Kedves Edit!
Csoda jó!
Írjál több ´Humor´-ost!
A napom szebbé lett hirtelen,a borús gondolatok elszálltak!
"iszony, hogy benyelem egy falásra,
reggelim ezentúl kis tálka zabkása."
nagyon,nagyon jó…élethü!
Szeretettel:sailor
Örülök, hogy tetszett Salior!
Köszönöm!
´ízét, pompás vanília ragyog belőle rám,
nem sivár, hisz virágos a porcelán.´
…írj még ilyeneket
Szeretettel:sailor
Tudod, hogy ezt nem lehet, csak ha jön az ihlet. Akkor jött, aztán megint várom! 😇😟😔😊🤗
Szia! Na ja, hogy utána zabkása a reggeli! Így jár, aki torkos!!! 🙂 Szeretettel üdvözöllek: én
Hát igen! Köszönöm, hogy itt voltál és olvastál Bödön!