A kristályharangok majd még összegyűlnek,
hogy elzengjék az összes édes-bús éneket,
az ösvények is végül odaérnek,
s rajta lesz mind, ki életre ítéltetett…
Összegyülik majd a sok magyarnóta még,
s az összes könnyes baráti ölelés velük,
zarándok sóhajok, néma temetés,
nagyapák szavai, szerszámuk, s kezük.
Egy helyre gyűlik minden szerelmes vallomás,
és minden gyermek édes első szava,
egy nagy csoportba az összetartozás,
s egy másikba, kiknek szent volt a haza.
Egy helyre gyűlik majd az összes kézfogás,
a dalos vacsorák íze, illata,
az összes vihar, villámok, románc,
s mind mi voltunk, mielőtt lettünk álmok hada…
Akkor talán majd a szemedbe nézek még,
és egy utolsó csók után meghalok,
összeolvad minden, sötétség és fény,
álmok, érintések, ízek, illatok…
7 hozzászólás
..álmok hada.. ezért kapsz egy kis fekete pontot :)) mert te ennél jobban választékosabban ki tudod fejezni magad , remélem értesz és nem félreértesz, de ettől függetlenül szép mint mindig énnekem. szeretettel
Kedves András!
Nagyon szép a cím és hozzá méltó a vers tartalma is. Mint egy leltár az életről, amelynek következménye a szép halál. Gratulálok! Üdvözlettel: Szilvi
Szia András!
Szeretem a verseidet!
Szinte kondulnak a harangok
hallani vélem, és a kristálytiszta
szólamok, bennünk élnek
Szeretettel:Selanne
Heló!
Ezúttal hagynám a ragrímeket-bár van benne- inkább a verselését és a hangulatát ragadnám ki e zord magyar élet folyamából.
Engem dédapámra, Juhász Gyulára emlékeztet mind a melankólia, mind a verselés, az utolsó versszak echte. Ez szép…
érezni belőle egyfajta egyedüllétet, az összetartozás hiányát…mivel a magyarnótáért én nem vagyok oda…nem eredeti, túl művinek és gagyinak tartom……ezért valószínű, hogy velem ezen a jövőbéli dzsemborin nem fogsz találkozni…de csak emiatt 🙂
Üdv: Cal
Teljesen megmagyarázhatatlan, de nekem miközben olvastam a Csongor és Tünde jutott az eszembe. Az ember folyton keres és vándorol, és valószínűleg pont egy ilyen érzés után vágyakozik, mint amit Te is leírtál!
Gratulálok!
Deihobae
Remek vers kedves András.
Bár, a te verseid mindig nagyon jók.
Üdv: harcsa
Igazán szép gondolatok, kedves András.
Szeretettel
Ida