Futótűzként mennek
Az utcára kidobott emberek –
A Blahán borozó csöves;
Megállóban megáll az ész,
Meg a kínai előtt romasereg;
Csíkos harisnyás német lány,
Vágyakat vágtában gyárt;
Ciklusokban babakocsi,
Kerek fenék, cicanaci,
Előttem hever a fél világ,
Kiáltja: Budapest, te csodás!
Itt mindig nagy a differencia,
Téli kabátban vagy trikóban tolod,
A sorsjegynél mindig nagy a sorod,
Várd ki a végét,
Várd meg a villamost,
Nem tudhatod hová visz.
Körúton körbemenni,
Vagy a felhőket átölelni,
Vivalditól Tavaszt kérni.
La primavera Budapest
Szerző: dorothy snape