Lázadó térdhajlat csúfol meg szerényen
megvetett hajlékom lesz első reményem
kimért évszakok lázadó szagán
a nyomtáv sem tudott erőt venni magán
Lázadó üstökös porfelhő után
hajlított térdű szűk orángután
éghajlat lázadó fényévek előtt
betért a boldogság aztán meg lelőtt
9 hozzászólás
Ohó, én már próbáltam megfejteni, hisz nem adtam fel, hogy megértselek, és akkor látnom kell, hogy abszurd. Na paff, annak remek 🙂
Hanga
Attól hogy abszurd, lehet értelme :O De többynire csak képfoszlányok és érzelmek keltette hatás. Örülök hogy olvastál.
Üdv.Ngaboru
Na végre egy olyan vers, amiért szívesen olvasom a műveidet.
Nem elemzem, szuper volt elolvasni.
Üdv.:Tamás
Hu,ez nagyon remek,micsoda gondolatsorok,kitünő.Üdv:szekelyke
Na ez rám illik!Egy kicsit még bővíthetnéd.
Amúgy jó.
Blason
Kedves Gábor!
Kifejezetten remek abszurd vers.. tetszik a hangulata és a ritmusa 😀
A befejezés is nagyon jól sikerült:
"betért a boldogság aztán meg lelőtt"
További jó alkotást!
medve voltam
Köszönöm hogy olvastatok. örülök hogy tetszik
Kedves Ngaboru!
Jó kis abszurd.Az egész remek.
Üdv:Ági
Köszönöm szépen. Örülök hogy tetszik.
Üdv