Felébred néha benned a vágy:
Feltelni tiszta, új erővel,
S szabadon, mint nyárban a féktelen csikó,
Versenyre kelni a száguldó széllel!
Éget belülről néha a vágy:
Gyermekként élni meg mindent,
Hinni, hogy gondtalan játék a lét,
S a Gonosz csak mese, nem bánthat téged!
Lelked, ha fáradtan „megállj”-t kiált,
Dobd félre önző, zsarnoki lényed,
Légy újra gyermek, ki voltál egykor,
Játssz, bolondozz, óvjad belső gyermeki éned!