Nem tudok írni,
meghalt a szó,
elfogyott a hang…
a lelket bénító
dallam megmaradt.
Fájdalma kínzó,
mélyen eltipró,
ordítása nagy,
hatalma szétszaggat.
Nem tudok írni,
meghalt a szó,
elfogyott a hang…
a lelket bénító
dallam megmaradt.
Fájdalma kínzó,
mélyen eltipró,
ordítása nagy,
hatalma szétszaggat.
6 hozzászólás
" a lelket bénító
dallam megmaradt."
igen, nagyon jól érezhető
Köszönöm, Andrea! 💖
Pedig mintha éppen most találtad volna meg a szavakat, sőt a rímeket is. Dallam? inkább pergő, levegőt kapkodó ritmika, szóval hiteles és jó.
üdv: Grey
Köszönöm, Grey! ❤
Rossz ez a csönd…grat. a versedhez 🙂
Köszönöm, Barnaby ! ❤