A Lét egyszeri, visszavonhatlan,
mindenkinek nyílik a réten virág,
s mind látja mi szépek folyó menti fák,
s nem lettünk bölcsek, mindenki tudatlan…
S vallanánk mind meg illő kábulatban,
bárkit vagy bármit ki örök létet ád,
de bárhol keresné is a tudomány,
Isten csak Hitben él, s nem a Tudatban…
Menjünk a rétre és szedjünk virágot,
és élvezetek szárán hajtsunk rügyet,
élet élvezete így legyen áldott,
s éppúgy igazmondó amint a gyerek.
Az Idő is eljő, hogy belássátok,
Létünk értelme, hogy a fénybe vezet…
2 hozzászólás
Kedves Andrés
Megint nagyon értékesek a gondolataid!
A második részben különösen!
Gratulálok:sailor
Köszönöm kedves Sailor!