Földhöz lapul a letiport avar,
könnyezik a fáról letépett ág,
megsebzett szívem csak téged akar,
hosszú út után remélt boldogság.
Magasból letekint földre a Nap,
vihar ejtette sebeket ápol,
imádja a napot, életet kap,
de el nem érheti, járhat bárhol.
Itt vagyok kedves, a földön járok,
ne csak a magasból tekints le rám,
úgy érzem, szeretlek, te rád várok,
csókoddal ápold a kiszáradt szám!
1 hozzászólás
Kivalo a mai versed is,nagyon tetszett.