Wolga
Bist Du auch fern: ich schaue Dich doch an,
Bist Du auch fern: mir bleibst Du doch gegeben –
Wie eine Gegenwart, die nicht verblassen kann.
Wie meine Landschaft liegst Du um mein Leben.
Hätt ich an Deinen Ufern nie geruht:
Mir ist, als wüßt ich doch um Deine Weiten,
Als landete mich jede Traumesflut
An Deinen ungeheuren Einsamkeiten.
Lou Andreas-Salome
Volga
Ha messze vagy is, szemem téged lát.
Ha messze vagy is, maradsz mégis nékem –
Halványulni nem tudsz, jelen fényben ad át.
Gyönyörű tájként élsz mindig te vélem.
Ha nem pihentem volna partodnál:
Esküdnék úgy is nagy folyó voltodra,
Az álmom özöne száll, s rátalál
A te végtelen magányosságodra.
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
Kedves Attila!
Vajon miért szomorú a Volga? Ez nem derül ki, de az igen, hogy a költő szereti ezt a nagy folyót.
Áldott, békés, szeretetteljes ünnepeket kívánok!
Szeretettel: Rita
Kedves Rita, a költő hölgy, a Volga magányossága végtelen…
“Oh, áldott szép pünkösd gyönyörű ideje…’ fejből próbáltam
Balassi verséből idézni.
Mindent köszönve kívánom legyen a te pünkösdöd is áldott és szép.
Szeretettel üdvözöl Attila