Lucifer:
E kor az én időmet tálcán hozta,
rombolhatok, őrlöm a tömeget,
kínzok fiatalt, gyengét, öreget,
de örömöm mindez fel nem fokozta.
Kirúgtál, Isten, és ez vájja lelkem!
Csábíthatnék, rabolhatnék vakon,
s bár gyakran zendül győzelmi dalom,
rabbá aszott bennem a régi szellem.
Isten:
Fiam, tiéd a földi hatalom! –
Az ember ma is vágyja fényemet,
s bár gyarlóságán ott hideg kezed,
megfordul minden, ha úgy akarom.
Lucifer:
Legyen hát harc, kardom görcsös haraggal
markolja ocsmány, szőr fedte kezem,
szavad most fenyegetésnek veszem,
győzzön a jobb, de ne csupán szavakkal!
Isten:
A Tűz, amit benned mindig szerettem,
a Láng, mely nemes célokért remeg!
Ám túlragozod küldetésedet,
ha öngyilkosan most pálcát törsz felettem!
Lucifer:
Te taszítottál el! És mondd, hova estem!?
Megőrjít már e sok-sok „szent-fazék”!
Számítón magamat a falra festem,
de hatalmam nem lett ettől elég!
Mily célod van, hogy ily elnéző lettél?
Titkolt arcod mögül, mondd, mit remélsz?
– Ne áltass azzal, mennyire szerettél! –
Az emberben nincs hála, csak a „félsz”.
Isten:
Számtalan arcom én sosem takartam,
ha rózsát nézel, sziklás hegyeket,
testvérid arcát, zord tengereket,
a Holdat, Napot, mind magamból adtam,
s hogy mindezt lásd, a képességedet.
Energiák sodró áramlatában
örök idők óta gyönyörködöm,
világok lassú, színes tágulása
szívemnek több, mint holmi „köszönöm”.
E harc csak játék, hűlt reményedet
magad kreáltad sorsod kerekén.
Nagyszerű társak voltunk, Te meg én
egykor: még értetted a lényeget!
Lucifer:
Értem én most is, ne alázz meg folyton!
Kényelmesen trónolsz, ott fenn remek,
de élnél itt, ahol az emberek
szemen köpnek. Dühöm így vérbe fojtom…
Isten:
A keserűség, látom, tudatod szűkre szabta!
Emlékezz: egyedül Te vállaltad csupán
e kemény missziót, értem, s hogy ezután
örökre megvetett Vagy, Istent s Mennyet feladva!
Lucifer:
Nem én! Értelmem kábítottad,
hisz célodnak nem volt, ki megfelelt!
Misszió?! Akaratod életre kelt
bennem…S meggyőzőn állítottad,
ezt teszt, mert most már tudni akarod,
szeret-e tényleg óvott teremtetted?
Tartottál erőmtől, észre vetted?
Jobb, hogyha harcra eddzed a „karod”!
Isten:
Fiam! Az ellentétet félre érted!
Árnyék s a fény Egységnek két fele,
fontos Vagy most is, értsd s nyugodj bele!
Kudarcod díjazom, ahogyan akkor kérted.
Az ember gyenge, elsodorja az ár…
Kísértsd tovább hát az Ember fiát!
s ha ő, halálán majd értem kiált,
kapumban testvérid himnusza vár.
19 hozzászólás
Ez egy nagyon érdekes Isten-Ördög kép! Isten szeretett fiának nevezi Lucifert, s a harcot mit vínak, nemes küzdelemnek? Nem vitatom, egyedülálló! És sok minden következik belőle, ha jól végiggondoljuk. Jó és rossz egyre megy, mindkettő beleillik a Nagy Tervbe? És a végső summa summarumnál, az Isten után kiáltó ember Lucifer testvéreivel vigasztalja magát? A Gonosz működése csak egy teszt lenne? S mi emberek benne a kísérleti nyulak? Sok sok kérdés, amin lehet vitatkozni. Mindenesetre Madách Istene és Lucifere egyértelműbbek, -úgy gondolom, s szitu is egyértelműbb. "S nem érezted-é eszméid közt az ürt, mely minden tervednek gátjaul vala és teremtni kényszerültél általa? stb"
Üdv. én
A Gonosznak Isten által elrendelt szerepe megkísérteni az Embert. Ez így áll a Bibliában is. A "fiam" jelző sem zavaró, hisz Lucifer egykoron angyal volt (szellemben talán most is az, legfeljebb idelent teljesít szolgálatot)…
A Gonosz szerepének önkélt vállalása ellenben nagyon érdekes meglátás. Elgondolkodtató.
Értékes sorok. Gratulálok!
(De miért lett vers? (leszámítva, hogy verspárbaj volt)). Megérne egy prózát!
Kedves Bödön!
Nos, igen. Lucifer a fény urainak legragyogóbbja, Isten szívének legszeretettebbje volt, az arkangyal, akinek neve: „Aki a fényt hozza.”
A nemes harc az Ember szabad akaratáért folyt. Ha Isten mindennek a teremtője, egyértelmű, hogy Luciferé is, és annak nem csekély célja volt.
„a végső summa summarumnál, az Isten után kiáltó ember Lucifer testvéreivel vigasztalja magát?” – írod. Ezt a részt, lehet, nem eléggé domborítottam ki.
folyt. Bödönnek:
Lucifer kérése volt, miután elvállalta az Ember megkísértését, hogy valahányszor egy ember elfordul tőle, és Istenhez fordul, engedtessék meg neki, hogy egy óra hosszára ott állhasson a mennyek kapuja előtt, és hallgathassa, hogyan énekelnek testvérei az Úr trónja előtt. És megkapta az engedélyt.
A felmerült kérdések helytállóak részedről.
Az én felfogásom szerint, ha Egy-ségként fogjuk fel az Univerzumot, benne az Embert is, a két ellentétes erőnek egyformán fontos szerepe van.
Köszönöm, hogy olvastál és véleményezted írásomat! J
Üdv: Ria
Kedves Kuvik!
Egyszer olvastam egy nagyon szép és számomra tetsző történetet erről, valójában az ihletett erre a versre.
Isten meg akarta tudni, valóban szereti-e őt az ember, ezért volt szüksége valakire, aki őellene uszítja a halandót. Egyetlen angyala sem vállalta. Isten nagyon elszomorodva töprengett. Ekkor Lucifer letérdelt az Úr elé, kezét az ő kezébe téve könnyezett, és könnyein át felajánlotta az Úrnak önnön kiűzetését a mennyek országából, és az ember megkísértését az idők végezetéig, hogy az megismerhesse a szabad akaratot.
„Hát nincs senki más, aki megtenné ezt Értem?” – kérdezte az Úr. – „Csak te volnál az, szerettem? El kell, hogy veszítselek örök időkre?” – valami ilyesmi.
Miért nem próza? Mert az ihlet versben tört elő. J
Nagyon köszönöm hozzászólásod!
Üdv: Ria
Nagyon érdekes, amit írsz ezzel kapcsolatban. Ezt a verziót én nem ismertem. Én úgy tudom, és az Ember Tragédiájában is úgy szerepel, hogy Lucifer öröktől fogva létezik, mint maga Isten, s nem más, mint Isten gondolatai között lévű "űr". Mindenesetre a keresztény tanoknak ellentmondani látszik. A Gonosz, mint Isten legszeretettebb angyala? Aki önzetlenségből lett jóból rosszá, hogy ezzel is Isten céljait szolgálja? Tényleg érdekes. Melyek a forrásaid?
Szia: én
Kedves Ria!
Jó és rossz, bűn és erény, kísértés és megbocsátás mind-mind életünk szerves részei. Isten és Lucifer kapcsolata is mély és árnyalt lehet. Dühödt ellenségek ők, vagy a felszín alatt más is meglapul? Érdekes kérdés.
Szeretettel: Rozália
Csak mint laikus szólnék néhány szót. Nem ismerem mélységeiben a bibliát, sem a katolikus vallást, de azt tudom, ismeretterjesztő filmekből, hogy a Nagy Könyvet sokszor átírták, megreformálták különböző okok miatt. Mi van akkor, ha ezek a változtatások éppen Lucifer sugallatára történtek?
Véleményem, hogy a gonosz nem ellensége a jónak, csupán ellentéte. Nagy különbség.
Ezt most artur hozzászólása kapcsán mondom, a Bibliát nem írták át sokszor, hanem egyszer, egyetlen egyszer "kanonizálták" -egységesítették. Erre azért volt szükség, mert a források túl régiek voltak, s egyes, Kr. előtt sok évezreddel történt dolgokat (Ószövetség) máshogy mondták el. A keresztények hitvallása szerint a Bibliát, (Szentírás) író "evangelisták, sz. szerint négyen, Máté, Márk, Lukács és János,"Isten sugallatára, a Szentlélektől vezéreltetve jegyezték le, a szemtanúk (újszövetségi rész) elbeszélése alapján. Vagy hisszük az egészet, mert hívők vagyunk, s akkor ezt a verziót hisszük, vagy elvetjük, mert istentagadók vagyunk, -elvetjük "Lucifer sugallatával" együtt. Mert különben logikai bukta…Aki tud többet róla tegye hozzá. Üdv mindenkinek: én
Hozzászólásom alapja, hogy ismeretterjesztő csatornákat nézve, szereztem tudomást a Biblia sokszori átírásáról. Ezt olyan kutatók állítják, akik egész életüket ennek szentelték. Természetesen nem voltam jelen, tehát nem tudhatom, mi az igazság. Ha te ezt úgy tudod, csak egyszer írták át, akkor bizonyára úgy is van. Jeleztem, hogy laikus vagyok, ezért csak a múltból feljegyzett információkra támaszkodhatok. Ki tudja, mi volt akkor?
Madáchról még annyit, hogy írása irodalom, és nem tudományos tan, tehát éppolyan fikció, mint bármi más hasonló írás.
Úgy tudom (én se vagyok nagy szekértő), hogy a B. két részből áll. Az első rész az Ószövetség, a zsidó nép története az őskortól Kr születéséig. Több forrásból lett összeállítva, összeválogatva, Alapja a zs. szent könyvének, a Tórának is. A második rész az Újszövetség. Az Ú. Kr születésétől haláláig, ill. az egyház megalapításáig beszéli el a történteket. Sztem M. írása, bár költészet, nem csupán merő fikció, mert egyrészt nagyon erősen támaszkodik a Bibliára, másrészt támaszkodik azokra a filozófiai eszmeáramlatokra, amelyek a gnosztitizmusból táplálkoztak (-nak)
Bocs még egyszer, és üdv: én
Köszönöm László a tájékoztatást. Ezek nekem részben új infók. Jó, hogy ennyi mindent megtudhat az ember.:-)
(A bocs-ot nem értem:-)
A bocs csak arra vonatkozott, hogy újra meg újra zaklatlak Benneteket a saját hülyeségeimmel. Köszönöm a válaszod, artur!
Szia: én
🙂 László! Egy eltérő vélemény nem lehet zaklatás. Csak akkor bővíthetjük ismereteinket, ha mások szemével is láthatjuk a dolgokat. A hozzászólások pont ezért jók, és erre valók.
Szerintem. Én köszönöm, hogy olvashattam véleményed, no, de megyek is innen, mielőtt még a nejem a fejemre koppint, hogy a verse alatt csevegek.
:-)))
weyan a nejed?! Ez fantasztikus!!! Ezt nem tudtam!!! Gartulálok mindkettőtöknek egymáshoz, és a sok szép, ée szórakoztató íráshoz!!!
Üdv: én
Kedves Rozália!
Már régóta foglalkoztat engem is e kérdés -, ez lett belőle -, egyelőre!
Köszönöm, hogy olvastál és hozzászóltál! 🙂
Szeretettel: Ria
Kedves Bödön!
Örülök, hogy ennyire megmozgatta gondolataidat spirifiction-om! Mert az csupán, jó volt eljátszani a gondolatokkal! 🙂
És tetszett, ahogy elcsevegtetek párommal! :))))
Köszönöm figyelmed és hozzászólásaidat, valamint gratulációdat! 🙂
Üdv: Ria
Kedves Wryan!
Nekem tetszett ez a párbeszéd, és Júdás evangéliumára emlékeztetett.
Az itt kibontakozott valláselméleti elmélkedéshez (szintén nem szakértőként) annyit tennék hozzá, hogy Júdás Evangéliuma szerint "Júdás engedelmeskedett Jézusnak, amikor elárulta őt és ezzel Jézust küldetésének teljesítésében segítette. " (idézet a wikipédiáról)
Magam is olvastam egy azonos című jelenkori amatőr szerző által írt novellát, amelynek lényege, hogy Jézus a legkedvesebb tanítványát, Júdást "kérte fel" az árulásra, aki ezzel segített a krisztusi mű beteljesítésében. Júdás felvállalta ezzel, a rá váró későbbi hányattatásokat, és hogy az emberek "gyűlölni" fogják tettéért.
Ezt csak azért mondtam el, mert párhuzamba állítható Lucifer szerepével, akiről a versben írsz.
Persze amit mondtam, a hivatalos egyház nem fogadja el és 500 évvel ezelőtt ezért a hsz-omért a máglyán végeztem volna. 🙂
Üdv: AV
Kedves Art Vader!
Nekem pedig tetszett a párhuzamba állításod a két páros között! 🙂
Tartok tőle, 500 évvel ezelőtt először engem égettek volna el a szemed láttára, majd következtél volna Te, mert mertél szimpatizálni ilyen istenkáromló eszmével.
Köszönöm lényeglátó hozzászólásod!
Üdv: Ria