Winterreise
Bei diesem kalten Wehen,
Sind alle Straßen leer,
Die Wasser stille stehen,
Ich aber schweif’ umher.
Die Sonne scheint so trübe,
Muß hinuntergehen,
Erloschen ist die Liebe
Die Lust kann nicht bestehen.
Nun geht der Wald zu Ende,
Im Dorfe mach’ ich Halt,
Da wärm’ ich mir die Hände,
Bleibt auch das Herze kalt.
Ludwig Uhland ( 1787-1862 )
Téli kószálás
Táj hideg és huzatos, A)
Utcák mind üresek,
Tó vize már befagyott,
Én itt mit keresek.
Napkorong is halovány,
Délután lebukik.
Hű szerelem oda már,
Vágy, kedv hangja elcsuklik.
Erdőnek széle ereszt,
Házakhoz bemegyek.
Forrósítom kezemet,
Ám szívem jéghideg.
A táj hóban áll, szeles, B)
Kihalt az utca mind,
A tó vize már jeges,
Csak én kószálok itt.
Halvány a Nap, fénytelen,
Búcsúzik délután,
Kihúnyt a hű szerelem,
A kedv elszáll tétován.
Ez itt az erdő széle,
Sok ház, barát behív,
A tűz segít a kéznek,
De jég maradt a szív.
Szalki Bernáth Attila fordításai
5 hozzászólás
Bár valaha rég' tanultam németet, de gyakorlás híján azt a keveset is elfelejtettem. Én azt hiszem, egy idegen nyelvből fordítás sokkal nehezebb, mint a saját agyunkból kipattanó gondolatok versb szedése, hogy az pontos legyen, ahogyan elő van írva.
A fordításod szépen rímelő, ha nem tudná az ember, hogy fordítás, mint önálló is megállná a helyét.
Az első sorok végén az a A) és a másiknál a B) nyilván aszt jelenti, hogy tulajdonképpen egy verset kétféleképpen is lefordítottad. Én úgy érzem, az A) változat jobban hasonlíthat az eredeti versre, de nekem jobban tetszik a B) változat.
Igazam van?
Gratulálok: Kata
Üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Valóban az A és B fordításváltozatok.A B változat a szabályosabb. Miért?
A vers jambikus sorokból épül. A páratlan sorok három és feles jambuszok,
tehát az utolsó szótag rövid: ti
A páros sorok három jambuszból állnak: ti tá, ti tá, ti tá, tehát az utólsó
szótag hosszú.
A fordítás számomra nehéz, de szellemileg és érzelmileg is igen szép feladat, tevékenység.
Könnyebb, mert hozott, "nemes" anyagból dolgozik az ember.
A előző verset, Újévi harangzúgás- t Kosztolányi is lefordította.Íme az ő fordítása:
A morajlás a levegőn átszáll,
hajladoz a szélban, mint virágszál.
Csendbe csengő, halkan tovahangzó,
és dagad a mélyből új harangszó.
Végtelen sok, mint a szél s a pára.
Nincsen partja és nincsen határa.
Figyelmed, értékelésed hálásan köszönve szeretettel üdvözöl Attila
Kedves Attila!
A második nekem is jobban tetszik,
bár fellelem az elsőben is ami megfog az egész fordításban!
Elismerésem!
Üdv: Lyza
Kedves Lyza!
Köszönöm a jelentkezésed, értékelésed.
Kérlek,gondolkozz el azon, ha feszesebb formátban,
rövidebb verssorokban írnád verseidet ( lásd pl. a
német klasszikusokat) nem lennének-e még jobbak.
Szeretettel üdvözöl
Attila
Kedves Attila!
Én nagyon örülök hogy rátaláltam önre, kifejezetten szeretem az idősebb személyek gondolatait, örülök hogy versekben is megnyilvánul. Én verstanilag nem nagy hozzáértőként olvasok a sorok között, de a szépet észreveszem. Nagyon tetszett e vers is. Szeretettel olvastam:sazuy.