Ma nem tudom, hogy kire ragyog a szelíd tavasz,
nekem miért halkabb a madarak dala,
miért illan el gyorsan a virágok illata.
Nem tudom, hogy kinek ragyog a szelíd tavasz,
nekem miért halványabb az ég,
miért kék a jácint, s miért játszik velem a lét.
Nem tudom, kire ragyog ma a szelíd tavasz,
ha nárciszok várják lépted, s a csend,
s nem értik, miért vagy oly messze – odafenn.
Nem tudom, kinek ragyog ma a szelíd tavasz,
ha álmaim zuhogó zápor mossa szét,
s szanaszét viszi magával a zavaros hordalék.
Nem tudom, kire ragyog ma a szelíd tavasz,
ha a parányi öröm új titkot osztogat,
s a virágszirmokban látom megújult arcodat.
Nem tudom, kinek ragyog ma a szelíd tavasz,
ha az eltűnt muzsika a harangzúgással együtt repül,
s a hűs tavaszi szél nekem csak némán hegedül.
8 hozzászólás
Kedves Ági.
Nagyon szomorú emlékezni egy elvesztett személyre, amikor a tavasz így ragyog. Megérintett versed bensőséges szépsége.
Szeretettel: Ica
Köszönöm Ica , hogy itt jártál.
Ez a versem az anyukám hiányát fejezi ki.A nárcisz volt a kedvenc virága.Ha nyílnak a nárciszok akkor mintha közelebb lenne, de fájó érzés mindenképp.
Szeretettel. Ági
Kedves Ágnes!
Nagyon fájó!
Mint Ica írja bensöséges szépsége érintö!
Szeretettel:sailor
Köszönöm Kedves Sailor.
Ági
Kedves Ágnes!
Mélyen átéreztem a versedet, csodálatos emlékezés.
Látom, hogy kétezer hatos a versed, az én édesanyám épp ebben az évben ment el.
Nagyon tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa
Köszönöm a hozzászólásodat és azt hogy igazi átéléssel olvastad a versem.
Ági
Ágica! Van amit úgy érzünk, hogy ma nem tudunk, de attól még holnap még lehet!
Most beleláttam egy kicsit ebbe a műfajba is, további jó próbálkozást! Szerintem sikerült!
szeretettel-panka
Kedves Panka
Örültem soraidnak, mint mindig.
.Szeretettel.Ági