Fáj a magány
Ha nincs senki melletted
Ha nem fogja senki kezed
És lelked teljesen üres.
Szíved nem tölti be semmi
Se szerelem, se férfi.
Magányosan éled életed,
Mert nincs veled senki sem.
S ha mégis azt hiszed,
Hogy megtaláltad ki szeret
Nagy csalódás fog érni,
Mert csupa hazugság az élet!
Már megint ott vagy egyedül,
A kezdetek, kezdetén.
Ez a körforgás végtelen,
Míg a halál el nem ér.
16 hozzászólás
De lehetsz naiv, és bízhatsz az igaz szerelemben, hogy a csalódások csak előjátékai annak a szép életnek mely majd vár rád, csak most kell fizetned érte. Hidd el, hogy a körforgás nem végtelen, s amikor a halál elér, egy ásik lélek hal meg veled, ki mindig csak téged szeretett!
Köszi szépen! Én is mindig ezzel nyugtatom magam, de néha nagyon magam alatt vagyok és akkor ez sem segít!
Nem vagy egyedül, csak nézz szét, mindig talál6sz vlkit csak esetleg épp ott van az orrod előtt és nem veszed észre…
Ez a versed egy érzelmi kicsapolás ugye? Kevésbé pedig szépirodalmi mű….
Ne légy ennyire sötét, próbáld meg a világot kicst máshogy is megfigyelni, menj a természetbe és gyönyörködj a felhőkben, a madárcsicsergésben, a levelek között beszűrődő fénysugárban, ami érted is van…
Vannak körforgások a világban, de te nem vagy köteles velük forogni, nem?
Mosoly! 🙂
🙂 ez tettszik. Az az igazság hogy ez tényleg csak egy ,,érzelmi kicsapolás” volt. Most már túl vagyok ezen az időszakon. És nagyon szeretek mosolyogni mert amúgy én eg életvidám emberke vagyok csak nem mindig jön össze…:)
Ügyes. Tanultad a versírást vagy ösztönösen írsz?
Köszi szépen! 🙂 Nagyon jólesik ha valakinek tetszenek a verseim! 🙂 Igazából ösztönösen írok és sajna mostanában már nem is szoktam, mondjuk van még pár versem amit nem tettem fel de lehet hogy most majd valamikor felteszem.
Ne légy ennyire pesszimista a jövőben se, látom már mások is mondták, meg te is írtad, hogy túl vagy ezen az időszakon, úgyhogy csak annyit teszek hozzá, nehogy visszaess 🙂
Amúgy a gondolattal nem egészen értek egyet, én az életet nem egy körforgásként látom, hanem egy nagy spirálként, ami igazából csak messziről nézve spirál, mert vannak benne “szabálytalanságok”: hullámok meg ellenkező irányba történő kanyarok, kisebb elágazások, azaz vannak időszakok, amikor az ember nem egészen arra megy, mint amerre az élete tart, de végeredményben mindenki vagy fölfelé megy, vagy lefelé. A spirálban pedig minden év egy-egy körív, egy részlet a spirálban, és amikor visszaérsz “ugyanoda”, azaz a következő év ugyanarra a napjára, akkor az életed hasonló lesz bizonyos dolgokban, de már nem térhetsz vissza _egészen_ ugyanoda. Remélem ez nem volt túl bonyolult 🙂 egyszer lerajzolom.
A versről pedig: nekem annyira nem jönnek ki ilyen alapvető dolgok mint rímek meg a ritmika, de az elkeseredést elég jól kifejezi.
Üdv
Zsázsa
Tetszett a versed, de nagyon szomorú a végkicsengés! Heltai után szabadon a Néma leventéből: “Az élet szép, Tenéked magyarázzam?” 🙂
Remélem nem fogok visszaesni, de lehet hogy úton vagyok a visszesés felé…de reménykedek….. Köszi a kritikákat! 🙂
“S ha mégis azt hiszed,
Hogy megtaláltad ki szeret
Nagy csalódás fog érni,
Mert csupa hazugság az élet!”
Milyen igaz. Szép!
Kedves AB!
Szép vers, mely bemutatja a magányt, mint ösztönös életérzést mai világunkban
Üdv.John
Hellóka AB!
Nekem nagyon tetszett ez a versed, gyönyörű! De remélem már nem vagy ilyen magányos!
Pussz Zsó
Ezzel egy kedvencem lettél. Nagyon zsépek ezeke am ély érzések ily hidegen megfogalmazva.
Kedves AB!
Gyönyörű vers. Olyan érzésről, amibe az ember könnyen bele tudja magát élni, mert mindenkinek van már ilyen tapasztalata.
Gratulálok!
Myrthil
Kedves AB!
Az élet azért szép, mert változatos és minden változatának megvan a miértje, amelyet alaposan átgondolva minden bizonnyal az esetek 99%-ban meg lehet találni a gond megoldását, csak neki kell kezdeni!
Szeretettel:
Pecás
Kedves AB!
Az élet azért szép, mert változatos és minden változatának megvan a miértje, amelyet alaposan átgondolva minden bizonnyal az esetek 99%-ban meg lehet találni a gond megoldását, csak neki kell kezdeni!
Szeretettel:
Pecás