A víz átkarolta izzó testemet,
S míg ölében lágyan ringatott,
Hallgattam játszi csacsogását,
Mint vágyat keltő dallamot.
Fölöttünk pufóka felhő napozott,
Látta,mint csókolgatnak a habok.
Aztán elúszott a mély kékségben
És minket a mámornak hagyott.
9 hozzászólás
Kedves virágének!
Szép képekben fejezted ki az érzéseidet, gratulálok:)
Üdv: Borostyán
A vers nagyon szép, s ez a mámor is szerelmet sejtető.
Gratulálok: András
Köszönöm, Borotyán! Katalin
Köszönöm , András! Katalin
Szia!
Nagyon kedves nyári képet hoztál ide, veled együtt éltem át az élményt!
Rozália
Jó! Nagyon kedves, igazi nári szerelem vers, hallottam a habok hangját, láttam a felhőt, jobban nem mertem körülnézni, eljöttem…
aLéb
Kedves Rozália, kedves aLéb!Örülök, hogy érdeklőrtök alkotásaim iránt! Köszönöm, kedves szavaitokat! Katalin
Kedves Virágének!
Nagyon kedves, szemléletes versecske. Szinte érezni minden képét!
gratulálok!
üdv.:
hamupipő
Kedves hamupipő! Üdvözöllek és köszönöm értékelésedet! Katalin