Már nem fáj mint, akkor ha rád gondolok
Csak némán legbelül, a lelkem háborog
Csak sajog a szívem, mert még bánt,
Hogy elmentél hirtelen, őérte elhagytál…
Hogy miért azt nem tudom, csak jött egy telefon….
Értsd meg kérlek! Így szeretni nem tudok!
Visszatért hozzám Ő! Mást nem mondhatok,
Csak azt hogy szeretem őt nagyon-de nagyon…
Nem tudok arcodba nevetni könnyedén,
Nem tudlak ölelni , mert szívemben benne él.
Nem törődtél akkor már velem,
Nem kérdezted, hogy mennyire fáj nekem…..
Könnyemet nem láttad, sem a sebet,
Melyet akkor adtál könnyedén nekem,
Szívemben őrzöm szép emlékedet
Légy boldog vele, ezt kívánom neked…….
Ne nézz az égre, mikor az eső esik,
Hisz az én szemem is könnyekben úszik
Ne nézd a felhőt, mely napot eltakar,
Mert e pillanatban a szívem megszakad……
8 hozzászólás
jajj nagyon szép! Megnézem a klippet is!!
áááááá hihetetlenül gyönyörű volt a zene is meg a klipp is!! Majdnem sírtam
🙂 Köszönöm…. Csak majdnem? Én végig bőgtem:(
A klipp is és a vers is nagyon szép! De hogy lehet a címe, "Már nem fáj", ha így fejezed be.. Tudom persze, az ember sokszor a legnagyobb csatát magával vívja, hát igen, én is így vagyok ezzel.
Köszönöm, és hogyan?
Hát már nem annyira…csak az hosszú lett volna…
pusz
Anikó.)
Szia!
Nagyon szép, a szívig hatoló vers.
Rozália
Köszönöm szépen:):$
Nagyon szép a vers és a hozzá készült klip is. Csak gratulálni tudok:)