Már vártalak. Hallottad, hogy szólítottalak?
Látom, hogy csöndben felöltötted legszebb ruhád.
Puha selymed didergő lelkem melengeti,
s úgy ragyogsz, hogy bejárod szívem zegét- zugát.
Végre itt vagy! Pelyhekben szálldosol, mint régen…
Ó, de jó! Ugye maradsz még, drága édenkert?
Hullj, csak hullj, légy csak vaskos, lenyűgöző dunna,
s legalább vízkeresztig pihenj szép hótenger!
Eszembe jutott, hogy milyen volt gyermekkorom,
zengtek bennem hallgatag, szelíd melódiák.
Most újra veled álmodom csöppnyi csodákról,
Isten veletek gondot hozó históriák!
4 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szép találkozás,
a hópelyhekkel!
“Végre itt vagy! Pelyhekben szálldosol, mint régen?
Ó, de jó! Ugye maradsz még, drága édenkert?”
Szép ihletes sorok!
Költöi képek!
Gratulálok:sailor
Legyen szép napod!
“Most újra veled álmodom csöppnyi csodákról,
Isten veletek gondot hozó históriák!”
Kedves Zsuzsa!
Nagy egyetértéssel és tetszéssel olvastam soraid. Sajnos, tartok attól, hogy nem marad meg, egyik nap hull a hó, másnap olvad, aztán esik az eső, utána jön a száraz hideg és így tovább. Kiszámíthatatlan és megbízhatatlan lett az időjárás, akárcsak az emberek.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Szerencsére nálunk még mindig hatalmas a hó, még ha olvad is. Szeretek gyönyörködni benne 🙂
Egyébként igazad van.
Szeretettel: Zsuzsa
Kedves sailor!
Jól esett kedves szavad, köszönöm a gratulációt 🙂
Szép napokat kívánok:
Zsuzsa