Ezerszer hazudtam magamnak,
legyintő néma szavakkal,
hogy már vége van.
S,hogy nem alázom meg magam,
mert a szűkre szabott néhány óra
ágyig tartó szerelme nem kell.
Hogy arra méltót keresek,
és kell,hogy legyen valahol,
akivel súlya van egy szónak,
egy kézfogásnak,
egy csóknak.
Még várlak.
12 hozzászólás
Kedves Ezüstnyár.
Ez a nemes egyszerű mögött,egy bonyolult gazdag lélek lakik.
Ha súlya lesz a szónak…kézfogásnak,a csóknak,akkor azt is örökítsd meg ilyen kedves nagyszerűséggel.
Ha hiszed, hogy eljön, akkor eljön Ő. Gratulálok: Colhicum
Köszönöm a megtisztelő soraitokat.
Colhicum,májusfa..köszönöm.
Igazad van Ezüstnyár!
Nem szabad beérni a pillanattal akkor,
Amikor az örökkévalóság a tét!
Írj még a lelkedből ilyen szép verseket,
Segítenek átvészelni a nehéz perceket!
Kitartás: Falevél
Köszönöm falevél:-)
Várni valakire talán a legkönnyebb, mert még ad reményt. Ismét egy fantasztikus rövid kép, nagyon tetszett!
D.
szép, kellemes, könnyed…
Zannon Akkara,Feleri…nagyon köszönöm megtisztelő soraitok.
Valahol Mindenkire vár Valaki!
Ezt én is tapasztaltam, tapasztalom.
Eljő az a pillanat, mikor súlya lesz egy pillantásnak is…
HIDD EL!..így lesz!
Nagyon szép a versed…
Üdvi: d.p.
Kedves dinipapa:-)
Nagyin köszönöm:-)Megtisztelő volt látogatásod!
Kedves Ezüstnyár!
E néhány sorral sikerült meglepned:) Az utolsó 5 sor viszi nálam a pálmát… mert nagyon igaz!
Üdv: Borostyán
kedves Borostyán!
Köszönöm.
megtisztelő látogatásod:-)