Vár az erdő, várnak a fák
türelmesen, csendesen.
Őrzik hajnal harmatcseppjét
zöld fűszálon, levelen.
Vár az erdő, fáradt ember,
földút szélén rőt avar.
Megzörren a talpad alatt,
mely lehullott még tavaly.
Vár az erdő üde zöldje,
árnyat nyújt ha tűz a nap.
Lombok között fénynek ujja
pók hálóján játszogat.
Vár az erdő, sétálgassál,
hallgass madár éneket!
Koncert szól a rengetegben,
csak fülelned kell neked.
Vár az erdő, szellő suhan,
suttog ezer falevél.
Erdő útjának porában
lábad könnyű táncra kél.
Vár az erdő összes vadja,
bokor mögül őz les rád.
Milyen vidám ez az ember?
megcsodál egy szál virág!
13 hozzászólás
Én is nagyon szeretem a természetet. Tetszik a versed.
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Néha nem is kell nagy, fennkölt himnusz a természettel kapcsolatban. Néhány könnyed sor, egy-egy részlet kiemelése már mindenről mesél.
Üdv.: Alberth
Kedves Albert!
Nagyon kedves verset írtál.Mikor kislány voltam volt módom összehajló fák között ,erdei úton a homokban táncolni.Akkor talán még engem is megcsodáltak a virágok, ma már talán bohócnak néznének.Persze a bohóc szerep is nagyon jó,csak alázattál kell megélni azt.Ezek jutottak eszembe versed olvasása közben.Köszönöm a szép élményt.
Gratulálok.
Szeretettel üdv:hova
Kedves Vali!
Még most is "elbohóckodok" szívesen egy-egy laza, homokos erdei úton. Amikor gyerekek voltunk, a vasúti töltés mellett nyáron felforrósodott a homok és szinte sivatagi kupacokban volt az úton. Mi meg szerettünk a forró homokban mezítláb szaladgálni, ugrálni. Szóval nekem is vannak ilyen emlékeim.
Üdv.: Alberth
Kedves alberth!
Ritmusosak a sorok; jó a téma és jó a megfogalmazás. Egyszóval tetszett, és nem is kicsit! 🙂
Faddi Tamás
Kedves Tamás!
A természetről szép verseket lehet írni. Elég ha az ember egy kicsit ráhangolódik, hiszen mindig van az emlékeink között valamilyen élmény, ha nyitott szemmel járunk. És megfelelően tiszteljük a természet szépségeit.
Örülök, hogy neked is tetszett a versem!
Üdv.: Alberth
Kedves Alberth!
Tetszett a versed.
Üdv: József
Köszönöm értékelő hozzászólásodat, kedves József!
Üdv.: Alberth
Olyan, mint mindig. Könnyed, mégis pontos, kidolgozott.
Jók a rímek, magával ragad a ritmusa, szóval, teljesen rendben van.
Gratulálok. a.
Imádom az erdőt! Szép hangulatos, mint ez a szép versed!
Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Kedves Alberth!
Olyan könnyed a versed, mint egy dallam, amely táncra hív. Az erdő pedig mindig csodálatos. Nagyon sokat jártunk Apukámmal kirándulni, sosem felejtem el – s most az emlékemet előhozta a versed: egy alkalommal hajnalban már az erdőben jártunk. Látom, ahogyan a nap átragyog az erdő lombjain, s megcsillan a harmatos fűszálakon…
Jó volt ábrándozni a szép versed olvasása közben, számomra élményt jelentett.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Ahw, ez nagyon jó lett! 😀 A rím, a ritmus, a képek… A vége pedig, hogy "megcsodál egy szál virág" olyan kedvesen zárta. Ha egy szép, rám néző virágot látok, ezentúl mindig ez fog eszembe jutni!
Úgy tűnik, mintha csak úgy szaladtak volna a tolladból a rímek, pedig biztos sokat gondolkoztál, mire ezt sikerült összehoznod. Imádtam, de tényleg! 🙂
sodró lendületű,lágy és finom!
gratula:ruca