Ez a föld egy porkolábé,
itt terem a karalábé,
rajta szalad egy kandúr,
fogja már meg a pandúr!
Nem vagyok én pattantyús,
a papucsom sarkantyús,
dinnyeföldön fut a struccom,
ijedtemben arra ugrom!
Az én gatyám széjjel repedt,
lecserélném, de nem lehet,
fűzfa alatt megtenném én,
de ott megles Joli néném.
A te kutyád megugatott,
pedig tőlem csontot kapott,
köss ki mint a kutyádat,
mert megveszek utánad!
Ráfekszem a lepedőre,
hogyha Örzse is ledőlne,
most a tűzre nem kell rőzse,
kimelegszünk ugye Örzse?
Megérett a sütőtököm,
leszakítom csütörtökön,
odaérek én früstökre,
lecsapok a sütőtökre!
3 hozzászólás
Mintha csak lakodalmas rigmusokat hallanék :))) Jó, kacagtató.
Üdv: Klári
Megérett a sütőtököm,
Joli néném mégse lököm,
Erre ott nekem az Örzse,
Vastag, mint a fának törzse…
De az Örzse sem egy dőre,
Nem fekszik úgy lepedőre,
Ajándékot akar folyton,
Amíg egyszer meg nem fojtom!
Mondhatom, mulatságos verseden van mit nevetni. Ezt most elém a "Véletlenül" tette. De jó, hogy tette, mert nem kellett keresgélni, mit olvassak ma este.
Mint látom, másnak is kedve volt hasonló verset faragni.
Szeretettel olvastam: Kaata