Valahonnan a távolból egy régi ismerős,
hang szólít, s érzem ahogy lelkem markolja erős,
görcsbe rándult és véres kezével…
s szórja a kérdést felém ezrével.
Kapkodok kétségbeesetten levegő után,
s ő közben csak vádol, gyanúsít és néz rám bután,
és kiabálja: – Nem vagyok csaló!
az üvöltése… szívet facsaró.
S én kábultan fekve csak keresem a szavakat,
és próbálom felfogni mind az elhangzottakat,
de hiába, mert… nem tudom mégsem,
jóvá tenném,… de hogyan ha nem értem?!
Hidd el ha mondom, hogy csak félreértés az egész,
a szavak játéka,… s magadra venni tévedés!
sírás kerülget,… s még látom könnyem
fátyolában, hogy távolodsz tőlem…
Halkan mondod nekem: „Viszlát tegnap! Élj a mának!”
Szavaid sebeket tépnek …halálosan fájnak.
Hát ez a vége?…mély lélegzetet veszek,
tudd,.. ha te mész is, én azért itt leszek…
16 hozzászólás
Szia Angel!
Ez egy levél, válasz “egy másikra” , amit azt hiszem épp most olvastam. Ezek az érzelmek…
…. azt hiszem a “legjobb” múzsák.
Olyan nagyon őszintén jelensz meg ebben a versedben is, hogy csodállak…
…és gratulálok ehhez a versedhez is (bár úgy érzem valami mást kéne mondanom…)
Szeretettel: Gyömbér
Kedves Gyömbér!
Köszi 🙂
A.
Szomorú vers 🙁
De nagyon szép 🙂
Gratula!
Kedves Boer!
Látod én próbálom… de valahogy mégsem jön össze :):):)
Egyébként köszi:)
A.
Az érthetetlen búcsúk… személyek, érzések, tegnapok…. Ilyenkor óhatatlan a kérdés: csak én vagyok magamnak a biztos pont?
Jó képekkel, hatásos rímekkel alkottad meg a mondanivalód, és ehhez nem kellet ritmust keresnem, végigvitt a történet.
aLéb
Kedves aLéb!
Azt hiszem mindenki saját magának a legbiztosabb pont!
Köszönöm az értékelést, örülök, ha tetszett.
A.
Szép, szomorú. Ilyenkor arra gondolok, milyen jó, hogy nekem nincsenek ilyen gondjaim, mert boldog házasságban élek, már 28 éve. Azért át tudom érezni mindazt, amit e gyönyörű versben leírtál.
Üdv: Colhicum
Kedves Colhicum!
Nem vagyok szomorú… persze gondjaim vannak, de azt hiszem valójában nincs okom panaszra.
A.
Kedves Angelface!
Nem szaporítanám feleslegesen a szavakat,s nem futok tisztelet köröket!
Inkább szépp csendben fejet hajtok Előtted!
Szívből gratulálok gyönyörűen fájdalmas írásodhoz!
Szeretettel,
Zsolt
Kedves Zsolti!
Köszi mindent! Újra és újra!
A.
Kedves Angelface!
Elsősorban szeretném megköszönni a versemre írt véleményedet, nem is tudod mennyire örülök neki! Én is olvastam már Tőled verseket és nagyon tetszettek. “A meghasadt csend” annyira szívszorító! Képes vagy elérni a verseddel, hogy magam is megtapasztaljam, átérezzem a fájdalmát. Ezt éreztem olvasás közben: “Úgy sajnálom!” De azt egyáltalán nem, hogy megírtad!
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Érzem én is a sok hasonlóságot…
De mikor Téged olvaslak, mégis mindig irigység fog el:)
Örülök, hogy itt voltál, és annak is, ha tetszett.
Szeretettel: A.
Kedves Angelface!
Ez tényleg “szívet facsaró”. Nagyon jó ez a vers, mert azt írod le, amit érzel… Engem ezek a versek fognak meg igazán. Gyönyörű! Üdv: Andika
Kedves Andika!
Nagyon köszönöm, hogy olvastál, az elismerésed pedig sokat jelent.
A.
Szívet facsar a gondolat,
ki oldja meg a gondodat?
Menekülni tévedés,
hogy jobb a "máshol" ébredés!
Torokszorító sorokat írtál!
Nem tudom, hogy közben sírtál?
Nagyszerű vers!
Gyönyörű vers! 2-szer is elolvastam, olyan szép képeket idézel meg:) Gratulálok!