mikor az éjszaka maradék-sötétje
a kelő nap fényével összevegyül
és a hajnal illatában megfürdik a táj
a megtorpanó Tél lomha-lejtőn elindul
időtlen szikla szélein meg-megáll
légzése nehéz – levegőért kapkod
bükkösben kutat madárdal után
csak a csönd hangja kattog
és a reggel kopott hegyek vállára
teríti kabátját
9 hozzászólás
Szia!
Szép képeket olvastam versedben. Nagyon tetszik ez a kibontakozó nap, amit soraid ígérnek.
Üdv.
Szia!
Nagyon szép szavakkal varázsoltad elénk a reggelt.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm szépen kedves artur és Rozália:)
Szép ez a megfogott pillanat, ez a se itt-se ott hangulat, nagyon tetszett.
Hanga
Már az első két sorért megérte. Szép képek, jó forma.
Mesevilág. Stílusában nagyon is jól működő.
További sikeres alkotást!
Köszönöm szépen kedves Hanga és AmigoH:)
gyönyörű képek!
szép vers
gratulálok
Kedves Sleepwell!
Kevés alkalommal nem tudok mondani. Ilyenkor sajnos egy valami jut eszembe: Szép!
Köszönöm: Gimesi
Kszönöm András és gimesi, örülök, hogy tetszett!:)