Ne botolj, ne inogj!
Szél zúg, hó hull,
Köd az ég, hol az út?
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj!
Nincs út, csak harc,
Nagy a sár, beragadsz.
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj!
Nap fent nincs még,
Feketéllik az ég.
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj!
Lábad lassult
– Kicsi láb, nagy az út.
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj.
Egy már elment,
Te se szólsz, nagy a csend.
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj.
Úgy fáj itt bent:
Vagy az út, vagy a csend.
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne botolj, ne inogj.
Ne add fel, kérlek!
Vár még a lényeg!
Bal-jobb, bal-jobb,
Ne butulj, ne inogj…
3 hozzászólás
Bal-jobb, bal-jobb… így masírozunk át az életen a hosszú úton, nincs megállás, menni kell monoton, és ne adjuk fel, ne engedjünk esztelenségeknek, ezt olvasom ki versedből, melyhez jól illlik ez a kopogós ütemesség.
Szivbol gratulalok, a csodas alkotasodhoz.Nagyon melyek es igazsagosak szavaid,ezeket a gondolatokat sokszor atereztem eletemben,ugy erzem mindannyian.Szivbol kivanok,jo egeszseget,eleterot,szerencset&boseget a mindennapi elethez.S.a messzi tavolbol.
Kedves sankanszka!
Köszönöm kedves szavaidat, jólesett olvasni őket. Hasonló jókat kívánok Neked is!