Egy merész hegymászó a fejébe vette
egyedül mászik a legmagasabb hegyre.
Évekig gyakorolt erre a nagy útra
és csak ezek után indult a hegycsúcsra.
S mert a dicsőséget magának akarta
útját a barátok előtt is titkolta.
Óvatosan mászott, mindenre figyelve,
telt az idő gyorsan és eljött az este.
De még nem vert sátrat, folytatta az útját
míg a Napot s Holdat felhők nem takarták.
Éppen, hogy fel nem ért a hegynek fokára,
már csak pár lépés volt. Megcsúszott a lába.
Roppant gyorsasággal zuhant le a mélybe,
szörnyű gondolatok tódultak fejébe.
Szeme előtt sorban minden lejátszódott,
ami életében jó és rossz adódott.
Érezte, hogy már a halálhoz közel van,
– Istenem, segíts meg! – ezt suttogta halkan.
A kötél megfeszült, sziklához csapódott,
Teste a kötélen levegőben lógott.
Az égből váratlan egy mély hang érkezett:
– Itt vagyok melletted, mit akarsz, mit tegyek?
– Én csak azt akarom, Istenem, hogy ments meg!
– Talán hiszel benne, hogy én megmenthetlek?
– Persze, én azt hiszem, mondd hát, hogy mit tegyek?
– Csak annyit tegyél, hogy vágd el a kötelet!
Csak a sóhajtása törte meg a csendet,
nem hitte el azt, hogy csak így menekülhet.
Inkább maradt tovább a kötelet fogva,
minden erejével abba kapaszkodva.
Mentőcsapat talált másnap a halottra,
a kötélen lógott teljesen megfagyva.
Hogy mi történt vele senki nem értette,
hisz nem volt a földtől csak három méterre!
6 hozzászólás
Olvastam már ezt a versed, nagyon megfogott a történet, ugyanakkor kiemelném, hogy a párbeszéddel, mennyire élővé tetted a történetet. Nekem tetszett.
aLéb
Kedves Béla! Örülök, hogy itt is olvastad. Annak még inkább, hogy jó a véleményed róla. Szeretettel köszönöm. István
Szia István!
Már több mindent olvastam tőled, ami azért fontos, mert egyre könnyebben tudok véleményt formálni az írásaidról. És nincs is nehéz dolgom, hiszen az írásaid egyenes vonalúak, érthetőek, világos mondanivalóval, elejével, végével megkeretezve. Rendre történeteket dolgozol fel, amelyek gyakorlatilag elbeszélések. Úgy a verseidre, mint a visszaemlékező prózáidra igaz ez. Mindig foglalkozol valamivel, pontosabban foglalkoztat valami, ami írásra késztet, és azt – számomra -, szórakoztató jelleggel adod át az olvasóidnak. Ezért van az, hogy gördülékenyen, mint egy mesélő az élő beszédben használt fordulatokkal, szavakkal és vele együtt járó természetességgel írsz. Nagyon közel áll hozzám ez a kifejezési mód. S gondolom ez az egyik oka, hogy tetszenek az írásaid. Emberközeli hozzáállásod, írásaid tisztasága megkérdőjelezhetetlenné teszik a tartalmak valódiságát. A versed bár fikció, de a velejáró tanulság is arra mutat, hogy mindenféle történet megmozgat. Folyt.
És ezért is írok ilyen hosszú kommentet, mert ezt a tulajdonságodat nagyra értékelem.
Talán ezt a versedet sem fogják az irodalomórán tanítani és ahogyan egy válaszodban megírtad, megtanulni sem kell, de közben rendelkezik egy csomó olyan tulajdonsággal az írás, amely miatt verssé lesz. Ebből már egy párat fentebb felsoroltam, de azért lenne még mit sorolni. Számomra ez egy tanulsággal fűszerezett, szórakoztató és könnyed szilánk az oldalon publikált írásaid közül. Amelyet szívesen olvastam el, emlékezni fogok rá, és ha máskor a cím mellett látom a neved, valószínű, hogy ráklikkelek azért, hogy olvassak valami érdekeset.
Üdvözlettel
Zoli
Kedves Zoli! Örülök, hogy "rám találtál"!
A prózában írt történeteimből 130 poszt készült, ami a vasúton töltött 55 évem során összegyülemlett élményekből adódik. Ezeket rakom ide egyenként.
Lehet, hogy az 55 évet sokallod, de nyugdíj után még 12 évig tanítottam a fiatal vasutas jelölteket.
A verseknél talán észrevetted, hogy szeretem a történelem kevésbé ismert eseményeit felfedezni és ezeket próbálom – több-kevesebb sikerrel – verssé formálni.
Nagy szeretettel köszönöm véleményedet. Barátsággal. István
És ezért is írok ilyen hosszú kommentet, mert ezt a tulajdonságodat nagyra értékelem.
Talán ezt a versedet sem fogják az irodalomórán tanítani és ahogyan egy válaszodban megírtad, megtanulni sem kell, de közben rendelkezik egy csomó olyan tulajdonsággal az írás, amely miatt verssé lesz. Ebből már egy párat fentebb felsoroltam, de azért lenne még mit sorolni. Számomra ez egy tanulsággal fűszerezett, szórakoztató és könnyed szilánk az oldalon publikált írásaid közül. Amelyet szívesen olvastam el, emlékezni fogok rá, és ha máskor a cím mellett látom a neved, valószínű, hogy ráklikkelek azért, hogy olvassak valami érdekeset.
Üdvözlettel
Zoli