A sarkcsillag
Nem egyszer csendes, késő éjfelén
Fölzaklat egy elfojtott érzelem,
Űz s kerget a kihalt, sötét utcákon,
Mintha helyem sem volna a világon.
A néma éj zug, zug oly hangosan,
Azt hinném: zajló, fekete folyam,
S benn mind, mi a jobb szíveket gyötörte,
Sóhajtva fel a csillagokhoz törne.
Valami örök átok, ősi baj,
Kavarog viharzón, mint ezernyi jaj,
S hol csak sugártól csillan a sötét ég,
Riadva odazeng a tépő kétség:
Meddig bukik még a küzdő derék?
Bíró meddig lesz aljas csőcselék?
Hű égi fényt hol lelhet az igazság,
Ha gyászos, vak éjt terjeszt szét a gazság?…
S fényedben lebeg meghalt jó anyám,
Égből gyöngéden lepillantva rám,
Átreszket benne mérföld billiókra
Áldó keze és könnyes búcsúcsókja.
Mezei Ernő: 1851 – 1932
Der Polarstern
Nicht einmal an ruhigen, späten Nacht
peitscht mich eine alte Emotion wach,
jagt mich an verlassenen, dunklen Straßen,
als hätt’ ich keinen Platz unter die Massen.
Die Nacht brüllt, und das so laut wie ein Schuss,
ich denke an fließende, schwarzer Guss
und in ihm alles, was die Herzen quälte,
zu den Sternen gehen ‘d, das ohne Zwiespälte.
Etwas ewiger Fluch, alter Ärger,
es wirbelt im Sturm wie tausend Hetzer,
‘d der dunkle Himmel nur von einem Strahl scheint
aufgeschreckt vom reißenden Zweifel beweint:
Wie lange wird der starke Wille halten?
Wie lange wird der Abscheu noch walten?
Und wo ist die Wahrheit, du himmlische Licht,
wenn das Elend in traurige Nacht erbricht? …
Meine Mutter schwebt tot in deinem Licht,
sie sah mich von oben an, mit Verzicht,
in ihr zittern Milliarden vom Hochgenuss,
die gesegnete Hand sendet ein Abschiedskuss.
Fordította: Mucsi Antal Tóni
4 hozzászólás
Kedves Tóni!
Köszönet érte, hogy régi magyar verseket hozol ide.
A magyarról németre fordításaidat nem tudom elemezni,
tekintettel a tekintendőkre.
Viszon szeretnélek arra kérni,ha volna erre időd, hogy a leutóbb
Stormtól feltett fordításomat légy szíves elemzéssel vagy saját
fordításodddal kritizálni, bírálni.
Napvilágos üdvözlettel kérl erre Attila
Kedves Attila, későn értem haza ma este, de a kérésedre még ma akartam válaszolni. Nem érzem magam arra jogosultnak, hogy elemezzek vagy kritizáljak valakit a versírásban, ahhoz egyszerűen kevés a tudásom. Amennyire ez amit itt leírtam és a rögzött saját fordításom eleget ad a kérésednek, annak örülni fogok…üdv Tóni…
A nyers fordítása így hangzik:
Amikor este egy csokor rózsát találtam a szobámban.
A napok meg vannak számlálva, hamarosan vége
Minden, ami egyszer megédesíti az életet;
Mit akarok ennél többet lefekvés előtt
Friss rózsákkal köszönt a fiatalság
Én pedig így fordítottam volna Theodor Storm-nak e versét:
Napok megszámlálva, minden véget
ér majd, mi életet édesített;
Mit akarok még elalvás előtt,
ifjúkor rózsákkal ékesített!
Szótagszám. 10 – 10 – 10 – 10 ….A-B…C –B …üdv Tóni…
Kedves Attila, későn értem haza ma este, de a kérésedre még ma akartam válaszolni. Nem érzem magam arra jogosultnak, hogy elemezzek vagy kritizáljak valakit a versírásban, ahhoz egyszerűen kevés a tudásom. Amennyire ez amit itt leírtam és a rögzött saját fordításom eleget ad a kérésednek, annak örülni fogok…üdv Tóni…
A nyers fordítása így hangzik:
Amikor este egy csokor rózsát találtam a szobámban.
A napok meg vannak számlálva, hamarosan vége
Minden, ami egyszer megédesíti az életet;
Mit akarok ennél többet lefekvés előtt
Friss rózsákkal köszönt a fiatalság
Én pedig így fordítottam volna Theodor Storm-nak e versét:
Napok megszámlálva, minden véget
ér majd mi életet édesített;
Mit akarok még elalvás előtt,
ifjúkor rózsákkal ékesített!
Szótagszám. 10 – 10 – 10 – 10 ….A-B…C –B …üdv Tóni…
Kedves Tóni!
Nagyon köszönöm, hogy egy bizonyára fárasztó nap után rögtön
válaszoltál. Kicsit röstellem is már kérésem miatt magam.
Segítséged tükrében úgy látom, túl nagyot nem hibázzhattam a
fordításomban.
A "szobámban" helyett ablakomban van nálam a rózsa, de azt fantáziáltam,
hogy ezt a rózsát kintről helyezhették oda…
Ha németből magyarra fordítás előtt esetleg kíváncsi vagy véleményemre,
erőmből tellően szívesen segítek.
Mindent hálásan köszönve jó egészséget kívánva üdvözöl Attila