Mesélj! Mondd el mi bánt!
Gyere, borulj a vállamra, ide!
Engedd, hogy letöröljem,
patakzó könnycseppjeidet!
Hidd el a bánatod,
szívedben a seb, nem tart örökké.
Szétfoszlik, mint a felhő,
elbújik a remény mögé.
Nézd, a Nap kisütött!
A magból is egy új élet serkent.
Most jobban érzed magad?
Ugye rendben van odabent?
2 hozzászólás
Nagyon kedves , egyszerű, tiszta szavakkal megírt vers, mint a visszafelé folyó könnyek.
köszönettel Grey
Kedves Grey! Nagy örömet szereztél kedves soraiddal, köszönöm 🙂