B. Noéminek
Ezt kérdem tőled ….
Ha az ölembe ülnél
Ha mellettem feküdnél
Ha ölelnélek, csókolnálak
Ha szeretkeznénk önfeledten
Akkor velünk mi lenne?
Ha füledbe súgnám , hogy
Nagyon szeretlek és te nevetve
Csókolnád a szememet
Ha fejfám keresztjére
Véremmel írnám a nevedet
Ha holnap azt mondanám
Nem vagyok többé neked
Akkor velünk mi lenne?
Ha boldoggá tennélek
Ha boldogtalan lennél
Ha megbánnád, hogy szerettél
Ha hűtlen lennék, elhagynálak
Ha szerelmed arany pénzét
Elkölteném más lányokra
Akkor velünk mi lenne?
Ha nagyon szeretnélek
Ha boldoggá tennélek
Ha az emberek irigykedve
Görbe szemmel néznének
Ha imádnál és imádnálak
Látod milyen bonyolult
Talán akkor is tévednénk
De elég lenne a boldogsághoz
Nagyon elég.
1 hozzászólás
Ez aztán egy igazi, nagyon-nagyon szerelmes vers, tele érzelemmel és vággyal.
Mit szól hozzá a megszólított?
Üdvözlettel: Kata