Miért vétkes, ki boldogságra szomjazik?
Miért érzi úgy, hogy a sivatagban nincs oázis?
Miért kell némán, szenvedve várni, hogy eljöjjön,
melyre két ember vágyik?
Egy nyugodtabb és egy szebb jövő,
Melyben két szárnyaszegett madár
Egymásra talál.
S már nem a halál, mire vár,
Hanem inkább életre vált,
S megtalálja az oázist,
Melyet már nem csak álmában lát.
3 hozzászólás
Kedves Tücsök! 1
Megakartam várni, még egy irásodat mielött válaszolok. A megitélésem nem volt téves,mert azt irtam, ha "logikussan gondolkodunk" akkor férfi vagy, ha azonban a verseid sorai után itélünk, akkor nő, Ha én negyvennyolc évnek ezelőtt, a nökkel szemben mindig logikussan gondolkodtam volna, akkor ma nem volnánk a feleségemmel eggyütt. A mostani versed után sincs nekem semmi kifogásom, nem is lehet, hisz én nem vagyok kitanult versíró. Én a verseket sem a helyesírásrol, vagy a gramatikailagi helyességéről itélem meg, az én egyedüli mérvadó itéletem, a vers elovasánál felébreszt emberi érzések visszaadása.
Ődv. Toni
Kedves Tücsök 2
A te versednél Lew Tolsztoj idézete jutott az eszembe:"A szeretet – útjában áll a halálnak. A szeretet az élet. Mindent, mindent, amit csak értek, azért értem, azért létezik, mert szeretek. Mindent csakis ez fűz össze. A szeretet az Isten; meghalni annyit jelent, mint nekem, a szeretet egy részecskéjének, visszatérni a közös örök forráshoz."
Ezért csak egy létezik a számunkra, szeressünk, és akkor élni akarunk, a halál az eszünkbe sem jut soha. Szeretni mindig lehet, de sohasem szabad feledni: Szeretetet kapni, csak akkor tudunk, ha elöbb mi is szeretetet adtunk.
ódv. Toni
Kedves Toni!
Először is szeretném megköszönni, hogy rendszeresen olvasod a verseim és megosztod velem a véleményeidet.
Örülök,hogy írásaim gondolatokat ébresztenek benned.
Továbbra is szívesen veszem az építő jellegű, kedves hozzászólásaidat.
Üdv Tücsök