eszem és alszom mikor
nem azon tűnődöm
mivel bántottalak
hogy bosszúd üldözzön
melyek voltak azok a szavak
mik lelki-húsodba vájtak
miért tiltottad hogy legyenek
gyógyító varázslat
mit jelent az hogy anyukám
jobban szeretted mint engem
miért mondtál le rólam
miért hagytál cserben
ha tényleg mindenben
jó hatásom volt rád
– mondtad
miért aláztál meg
miért löktél oda másnak
miért küldött akkor bennünket
a Jó Isten egymásnak
ha annyira nem jelentek
a számodra semmit
miért törődtél velem ennyit
s miért ártottál magadnak
vágtál húsodba
szúrtad át eredet
ízületed sérült
mentőben kötözték kezedet
miközben nekem dolgoztál
miért kerestél gyógyulást orvosnál
a tettek nem oly kifejezők-e mint a szavak
mert csak így fejezheted ki magad
azért beszélsz hozzám tettekkel
mert azokból csak én olvasok
csak én érthetek
mert nem szól senki másnak
s ha így van
akkor miért élsz most is másnak
miért hallgatsz
miért nem írsz
miért nem ölelsz
miért nem sírsz
vagy miért nem ríkatsz meg
legalább engem
miért hagyod hogy éhező szívem így koplaljon
hogy életem nélküled bajlódjon
hogy a mindennapok hordaléka betemessen
hogy örömöm-bánatom nélküled lehessen
mondd miért hagyod
8 hozzászólás
Kedves Ildikó!
Hihetetlen sok a ki mondott és a ki nem
mondott ebben az írásodban!
Szinte hegyekké értek!
…és tudod mi az ami annyira kimutatja ezt?
"miért hallgatsz
miért nem írsz
miért nem ölelsz
miért nem sírsz
vagy miért nem ríkatsz meg "
ezek akérdöjel nélküli´sorok
mert így százszor ´hangosabbak´!
Szeretettel gratulálok:sailor
Szép esatét
Kedves sailor!
Igen. Százszor hangosabbak. Köszönöm a megerősítést! 🙂
Örülök, hogy itt jártál, és kedves szavaidnak.
Szeretettel: Ildikó
Szia Ildikó! Mondd, miért hagyod? – hangzik el a végén. Igen, ez a kérdés, én is ezt mondom. Miért hagyod? Szeretettel üdvözöllek: én
Szia, Kedves Bödön!
Igen, hagyjuk, hagyjuk, aztán egyszer csak, nem hagyjuk tovább.
Mindennek vége szakad egyszer. Betelik a csöbör. vagy hogy túl is csordul.
Hát még ha rádobunk egy lapáttal!
Szeretettel: Ildikó
Drága Ildikó!
Nagyon megható, sokatmondó a versed! (már nem először olvasom)
Tényleg, miért hagyod…sajnos a sors így keveri a kártyákat.
Szeretettel ölellek
Ica
Drága Icám!
Az ember hagyja, ameddig bírja. Mármint hogy így vagyok ezzel én is.
S mikor már úgy érzi nem bírja tovább, akkor még nagyon sokáig bírja. Megfigyelted már?
Szeretettel, nagyszerű szavaidért, olvasásaidért:
Ildikó
Áthömpölygött rajtam. Nyomot hagyott bennem.
A kérdésre nem tudok válaszolni, de talán nem is ez volt a cél.
Azt hiszem megértettem.
Ölellek
Szia, Editke!
Örülök Neked! Te ne értetted volna meg? 🙂
Hisz rezonálunk egymásra. Tudod?
Szeretettel: Ildikó