Részem voltál…
Nevetésed ott bújkált
szívemnek mélyén,
ott könnyeden elfért,
mert ott kevesen jártak.
Részem vagy…
S ha majd felébred a nap,
megint hoz pillanatokat,
s lágyan bont szirmokat
a teljes megnyugvás.
Részem leszel…
A világban bárhol rejtezel,
minden sarkon majd ott áll,
s kérdezés nélkül megtalál
a szeretetem.
12 hozzászólás
Szép barátnői vallomás a szeretetről.
Rozália
Köszönöm hogy olvastál, és itt jártál!
Kedves Andika! Nagyon szép vers, tele baráti szeretettel. Örülhet a barátnőd, hogy ilyen barátnője van. Tetszett a versed.
Üdv: József
Örül is, kedves József! Bár nem tudom, hogy mivel is érdemeltem meg őt a sorstól, de boldog vagyok, hogy ő van nekem. 🙂
Andika, ez nagyon kedves!
Szép, szeretetteljes vers lett!
Részedhez 🙂
Kedves Dóra! Tudod, egy kósza megjegyzés: "elköltözöm a városból", ez szülte ezt a verset. De aztán mégis marad! :)))) Köszönöm, hogy olvastál!
Csodálatos dolog a vers. Érzelmeket közvetít és őriz meg…
Remek ez a versed is, kedves Andika
Üdv.: András
Köszönöm, kedves András, mindig boldogság, ha olvasol! 🙂
Szuper! Annyira örülök, hogy vannak még, akiknek jelent valamit az igaz barátság! Üdv, Poppy
U.i.: Javítsd az elütést. 🙂
Remélem, nem csak én vagyok ebben az egyedüli! 🙂 Köszönöm kedves szavaidat és javítottam! :))) Köszönöm!
De nagyon jólesett egy olyan verset olvasni, ami az Igaz Barátságról szól, ráadásul szép is 🙂 Eszembe is jutott, hogy nekem is rengeteget jelent a legjobb barátom. Nagyon jól áll a verseidnek ez a dőlt betű! 🙂
Szeretettel: barackvirág
Örülök, hogy mások is átérzik, amit én érzek. Köszönöm, hogy olvastál. Szeretettel: Andika