Mint anyókák este a padon,
gubbaszt az Ősz a rőt avaron.
Még csak szöszmötöl, de várja már,
hogy surranna el a tünde Nyár.
Lassú szél száll az esti tóra,
s talán, már holnap virradóra,
sejtelmes ködök lopakodnak,
s régi bánatok rád hajolnak.
Merengsz magadban…, emlékezve,
dirib-darab kis életedre…
S mire észbe kapsz, az Ősz mögött,
a vicsorgó Tél, már felnyögött.
14 hozzászólás
Antonius!
Ez nagyon kedves vers!
Szépek a hasonlataid, s az ősz hozta bánat is fellelhető.
Nagyon szép a befejezés is…
Viszont, ha megengeded és figyelembe veszed, megkritizálom,
mert sok a ragrím, arra nem figyeltél…(on, ra, nak, ve, re) el lehet kerülni, ha berakod a mondatba őket. PL:
"sejtelmes ködök lopakodnak,"—Lopakodnak sejtelmes ködök
s régi bánatok rád hajolnak." —rád hajolnak bánatok s nyögöd…
így gondoltam egy példán mutatva…
A döntés, hogy jobbá tedd, persze a Tied…
Segítő szándékkal: sólyomlány
Nagyon érdekes, szép gondolatmenet, ahogy ilyen rövid műben eljutsz a tavasztól a télig – metaforikusan is. A kezdő hasonlat meg…szóval nagyon tetszik!
Üdv,
Poppy
Kedves Druszám!
Ne izgulj azon mi lesz holnap, az így is, úgy is megjön. Az egyedüli külömbség, az egyikunk megéri, a másik nem. És ha én a máskikak között leszek, akkor ma hiába izgattam fel magamat. Én megfogadtam azt a közmondást:
"Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél." Csak ezt az utat látom ma, a magam számára reálisnak. És az amit már annyiszor leirtam, az ősznek is vannak, gyönyörű szép napjai.
üdv Toni
Köszönöm szépen a figyelmeteket és a kommentjeiteket.
Üdv. a.
Csodás 🙂
Uram… a "már" szót egy egészen kicsit kevesebbszer, please 🙂 de ez csak egy jelentéktelen apróság a vers értékéhez képest.
Üdv: barackvirág
Kedves Antonius!
Szépek a verseid, amikben a természeti képek mögött felsejlenek az élet múlásának képei.
Ez a versed is nagyon szép. Melankóliája, természeti képei és dallamossága bennem Juhász Gyula verseit hozza elő.
Gratulálok!
Judit
Nagyon szép vers, találó a kezdő hasonlat. Milyen igaz az utolsó két sora is.
Szeretettel: Rozália
Kedves barackvirág!
A meglátás jogos. Amint látod, köszönettel elfogadtam.
Üdv. és hála, meg minden. a.
Kedves Judit!
Köszönöm szépen, hogy velem kapcsolatban megemlítetted Juhász GY. nevét. Drága nejemnek rólam inkább a kanászok jutnak eszébe. 🙂
Örültem Neked: a.
Rozália kedves!
Neked is nagyon köszönöm a figyelmed.
Üdv.a.
Kedves Antonius!
Olyan szép hasonlattal kezdtél,
s ne temesd még a napsugaram,
még sokáig melegítem a tájat!
Nincs hideg, zord tél, mert napsugárka nem henyél!:)
Csak elköszön: Üdv: napsugárka
Kedves napsugárka!
Köszönöm meleged.
Üdv. a.
Nagyon tetszik, ahogyan megszemélyesíted az évszakokat. Nagyon szép vers, gratulálok.
Üdv: C.
Kedves Colhium!
Nagyon megtisztelsz a figyelmeddel.
Köszönöm. a.