Mintha lennél úgy kereslek.
Nyüszítő megbékélés délről
jövő alig széllel. Hallucinálok.
Lábnyomok nélkül recsegnek
idomtalan kavicsok a parton.
Éjszaka ellopott szavaid most
kipotyognak a zsebemből és
a reggelmadarak dadogásra
szaggatják rikácsolva.
Nem tudlak összerakni.
Vagy a színek, vagy a kontúr
hiányzik. Talán mindkettő.
Ott felejtettelek valahol
mintha volnál és
kereslek mintha lennél.
Egyik végén kikötött függőhíd.
Kapaszkodok a semmibe,
hallgatom a idomtalan kavicsok
recsegését és úgy kereslek,
mintha itt lennél velem a parton.
Mintha lennél
By öregsam
9 hozzászólás
Huh. Hát ez többszintes. Azt hiszem megértettem.
Tetszik hogy nem törekszel feltétlen rímekre, csak adva van, ahogy jött.
Kicsit olyan, mintha megjelennének a képek, és alámondaná egy mélabús hang. Csak egyre előidézné a képeket, aztán elmerengne fölöttük.
szeretettel:Anna
Köszönöm kedves Anna! Talán azért van a “rímtelenség, mert tényleg csak jött magától a gondolat!
Egy kicsit elfogult vagyok az ilyen versek iránt. Sezrintem a vers akkor jó, ha csak úgy jön mgától a gondolat, mint ebben a versben is. Tökéletes az összhang !!!!!
Dallam, ritmus rím, és a csodálatos hangutánzó, hangulatfestő képek beleszóve egy tiszta szép érzelem és vágy fátyolába. Csodálatos vers !!! Szerintem csak így szabad verset írni !
Szeretettel fefo
Kedves fefo! Nagyon jól esnek a szavaid! Köszönöm, hogy olvastad!
Gyönyörűek a képeid. Hihetetlenül kifejező vers!
Egyetértek az előttem szólókkal, kedves öregsam…/de ezt úgyis tudod:)/
Köszönöm nektek.
Kétszer olvastam el egymás után….megragadtak a különleges képek közvetítő gondolatai…
Szép, mélységeket érintő vers! /szülinapomon jelent meg! ez még egy + ! :)/
üdv:Roni
Kedves Roni! Örülök, hogy itt jártál és nagyon boldog SZÜLETÉSNAPOT kívánok!