Tőled van a hegy, a sík, az óceán,
angyalok néznek vigyázón reám;
Tőled való a föld, a csillagok.
De én neked ugyan mit adhatok…
Tőled van a só és minden étel,
Tiéd a mindenség, nincs kivétel…
Általad ontja mézét a kaptár
de éntőlem vajon mit kaphatnál…
Tőled a fű, fa, hajladozó nád;
lábam nyomát is gyöngyökkel szórnád,
mert szeretsz, mint a fű a harmatot.
De én neked ugyan mit adhatok…
Te vagy a szó, ami számon terem,
te vagy az egyetlen hű szerelem;
kincsed és mindened elém rakod.
De én neked ugyan mit adhatok…
12 hozzászólás
Kedves Klára!
Szerintem csak magadat! 🙂
Kinek ilyen szép érzései vannak,
A világ minden kincsével szintén felér annak,
kihez íródtak ezen szép szavak …
Kedves Dóra!
Akihez íródtak ezek a sorok, a világ Teremtője. 🙂 Ő mindent odaadott nekünk Fiában. És ahogyan írod, valóban: nem adhatok Neki mást, csak magamat.
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Hálát adok, hogy ismét egy gyöngyszemmel szebbé vált az életem! Köszönöm!
Szeretettel: Hamupipő
Kedves Hamupipő!
Akkor már megérte megírni ezt a verset! 🙂 Köszönöm!
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Gyönyörű versedben én is elkalandoztam, vagy inkább elmélkedtem. Olyan szépek a hasonlító szavaid, amivel kifejezted mély érzelmeidet. Verseid hibátlanok, szépek, nagyon szeretem olvasni mindegyiket.
Ezt a verset is lehetne elhelyezni a Szerelmes versek közé.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Talán a szerelmes versek kategóriába is beleférne, igazad van. Nagyon örülök, hogy a verseimet szereted, köszönet érte.
Szeretettel: Klári
Örülök, hogy ismét olvashattam gondolataid kedves Klári!
Lenyűgöző elmélkedes!
Szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm a véleményed, kedves Ica.
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Egy újabb gyöngyszem a tolladból, és a lelked mélyéből tártad elénk.
Kihagyhatatlanok a verseid. Megköszönöm neked.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Én köszönöm kitartó figyelmedet és figyelmességedet! 🙂
Szeretettel: Klári
Nagyon szép, kedves Klára! 🌹🌹❤
Köszönöm szépen, Edit! 🙂