a szememre nem jön az álom…
Békére,szeretetre vágyom:
emberi melegség az álmom…
Mondd, megadod ezt nekem?
A nagy ábrándok, mikben hittem
elfoszlottak – kihalt minden…
Érző szívem egyetlen kincsem,
ezenkívül már semmim nincsen!
Mondd: elfogadod egyszer tőlem?
De jó lenne ha sejteném
a fényt az alagút végén…
Ha tudhatnám hogy van remény,
s az álmokból való lesz még…
Mondd: segítesz, hogy így legyen?
2 hozzászólás
Szia!
Tudod, aki ezt nem fogadja nem is érdemel meg Téged.Szép érzések,kívánom,hogy viszonozza akihez szól .
Szeretettel üdv:hova
Szia Hova!
Neki én csak "lelkitárs" vagyok…nekem Ő ennél sokkal több (és ezt tudja is…)