Ülök a csöndben, mozdulatra várok,
minden rést kitárok szívemen.
Hátha idebenn aztán megdobban a tér,
amit az áramló vér eltelíthet bennem.
Mert minden sejtem a végtelen után sóhajt,
vágyat lobbant bennük az éteri.
Halandó énem ezt nem értheti,
mert csak az isteni tudja,
úgy súgja-búgja bennem valami,
hogy a végesben maradni nem lehet,
hisz kóbor lényemet az időtlen szülte.
Csendben ülve
csak egy pillanatra várok.
13 hozzászólás
…míg a Mozdulatlan Mozgató teszi a dolgát! Klassz! Tetszik a gondolatmenet!!! Üdvözlettel: én
"Mozdulatlan Mozgató" ez tetszik. 🙂 Köszönöm, hogy olvastál és örülök, ha elnyerte a tetszésed a versem. 🙂
Üdv: Ginko
Szia! A Mozdulatlan Mozgatót Arisztotelés "találta ki". Metafizika. Ha véletlenül nem ismernéd, érdemes rákeresni. Én valamikor találkoztam vele, de újra meg kellett néznem. A versed tényleg nagyon klassz! Üdv: én
Szia Bödön,
Utána néztem és megtisztelőnek érzem, hogy ez jutott eszedbe a soraimat olvasva. 😊 Még egyszer köszönöm.
Kedves Ginko!
Ez a két sor igazán elgondolkodtató. Hívőknek, nem hívőknek egyaránt válasz. De vajon önmagad meggyőzted vele?
Üdv: Kati
Kedves Kati,
Köszönöm szépen, hogy olvastál, megtisztelsz a figyelmeddel. 😊
Ha jól sejtem erre a két sorra gondoltál:
"Mert minden sejtem a végtelen után sóhajt,
vágyat lobbant bennük az éteri."
Mindig érdeklődve olvasom, hogy kiben milyen gondolatokat ébresztenek a verseim (ha persze sikerül gondolatot ébresztenem velük). Szerintem éppen ezért nincs rossz vagy jó értelmezés, hiszen attól is lesz élő egy vers, hogy valaki azt elolvassa és benne új értelemet nyer. Ezzel együtt jár, hogy senkit nem szeretnék meggyőzni semmiről. 😊 Úgy általában igyekszem nem sokat gondolkodni írás közben, hanem próbálok teret adni a spontán gondolatoknak. Aztán, ha szerencsém van, kialakul valami érdekes.
Még egyszer köszönöm, hogy olvastál és örülök, hogy felkeltette a figyelmed a versem. 😊
Persze, várom még a kérdéseket tőled is vagy másoktól is, ha ez a rövidke válasz nem volt kielégítő.
Üdvözlettel: Ginko
Kedves Ginko!
A két sort elfelejtettem mellékelni, most pótolom:
" a végesben maradni nem lehet,
hisz kóbor lényemet az időtlen szülte."
Üdv: Kati
Kedves Kati,
Köszönöm, hogy visszanéztél. 😊 De az a helyzet, hogy továbbra sem tudok magyarázatot fűzni egyik soromhoz sem. Tudom ez kitérő válasznak hangzik, de ez a vers valahogy így jött. Talán annyit csak, hogy nem szántam vallásos témájúnak a verset (ha erre (is) vonatkozott a kérdésed), spirituálisnak viszont inkább mondanám, de tényleg nem úgy rugaszkodtam neki, hogy volt egy koncepció a fejemben. Inkább megjelentek az első sorok, aztán kibontotta magát. Tehát az írásom csupán szubjektív elmélkedés, nem kinyilatkoztatás.
Nem tudom, ez így most mennyire volt elfogadható válasz, ne haragudj. Remélem nem voltam tiszteletlen. 😔
Üdvözlettel: Ginko🌺
Kedves Ginko!
Egyáltalán nem voltál tiszteletlen, nincs miért haragudnom.
Egyébként is csak a vers számít, nem a személy.
Szeretettel: Kati
Szia Ginko!
Megérintett.
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs!
Megtisztelsz, köszönöm szépen. 😊
Szeretettel: Ginko🌺
Kedves Ginko!
Ez a versed is gyönyörködtető. Látom, kategóriának az elmélkedést választottad. Kár, hogy nincs "vágyakozás" kategória, mert abban ez volna a tökéletes darab.
Tetszik a nyelvezet, a ritmus és a rímeltetés. A címe "Mozdulatlan", de a versed nagyon is mozgalmas.
Laca 🙂🌹
Nagyon örülök, hogy ez is elnyerte a tetszésed. Köszönöm, hogy olvastál. 😊