Erdő szélén nyirkos ködlepel lep el.
Párát lihegő lovak fújtatása hallik
Pirkad már talán, vagy csak egy falu parázslik.
Barbárok, mindenütt
Jobbik kezembe, dárda feszül
Másikkal gyeplőt markolok.
Várunk. Csendben. Nem tudjuk mikor.
-Egy kiáltás! Lovam megugrik-
Fájdalmas ordítás, hörgés, iszonytató.
Hideg van. Futkos a hátamon. Csillagos az ég?
Különös, egy hullócsillag…….
Még egy……és még egy.
Elkezdődött.
Bíbor lett a köd. Tűztől. Vértől.
És a fanyar füst két kezével ragadja torkomat.
-Jobbbbszááárny előőőőreeee !
Süvölt a parancs és megindul Krisztus Serege.
Fehér vászon, fehér halál. Bíbor kereszt, bíbor vér
Háború egy Istenért
4 hozzászólás
Drámai pillanat-vers a keresztes háborúból… Jól érzékeltetted a körülményeket. Gratulálok. Egy apróság: a lepel lep el itt nekem túl játékos a komoly témához…
Templomos… nekem fel sem tűnt, hogy ez ilyen játékos rész… de igaz ami igaz.. s eltűnődtem miért is… olyan ártatlanul kezdődött minden, azt hittük, csak egy játék lesz, aztán "bíbor kereszt, bíbor vér"
van még egy templomos versem, meg kell keressem….. azt nagyon szeretem, fel is teszem a napokban….
köszönöm….
m
Egy időutazáson vehettem részt versed által. Szinte hallatszik a lódobogás, s fegyverek csattogása, mely betölti a teret.
Gratula4
Barátsággal:Fél-X
Amik itt vannak azok közül nekem eddig ez tetszett a legjobban, meg a "Tél felé" című fecskés…
:))