Már évek óta sóváran álmodok,
hogy talán egyszer veled találkozom.
Érzem, hogy lelkemnek szüksége van rád,
mint ég kívánja a lehulló mannát.
Ó, te csoda, ó, te távoli szépség,
néha rám tör bennem érted az éhség!
Messzi buja táj, karibi hangulat,
mondd, merre lellek? Hát mutasd az utat!
Tudom, még vár rám a nagy találkozás,
úgy szorít a fúló, elcsukló sírás!
Már érezlek, s szemem tükrében látlak,
óvón átölellek, szívembe zárlak.
2 hozzászólás
Kedves Suzanne!
Nagyon tetszett!
Átitatott minden sora
álmodozással .´karibi´hangulattal!^
Óhajokkal!
"Messzi buja táj, karibi hangulat,
mondd, merre lellek? Hát mutasd az utat!"
Gratulálok csodaszép hangulatos írásodra!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Köszönöm szépen a gratulációt és örülök, hogy szépnek és hangulatosnak tartottad.
Köszönöm az idézést is.
Szép estét kívánok:
Zsuzsa