Nekem ragyogsz te őszi nap
Szórod fényed felém
mint ha nem lenne már más
ezen a földtekén.
Áttörve a hűvös légteret
mosolyogva integetsz,
ábrándos fájó napjaimban
üzened nekem, szeretsz!
Hát tudd te minden nap kelő
forró égi Istennő
Imádva tekintek én is reád
csak a hold ki engem sírni lát.
Te erőt adsz, bátorságot
legyőzzem a nagyvilágot
ragyogásod mossa lelkem
jössz, és tudom fel kell kelnem!
Még nem alhatok el
hiába húz a hold erő
ezernyi dolog vár reám
tudom, erőm egyre nő!
Te jössz, és intsz, rajta hát
menni, tenni kell
maszk mögé rejtem bánatom,
új kaland jön el.
9 hozzászólás
Kedves Krisztina!
Rövid versedben minden megtalálható: öröm, szerelem, bánat és erő és tettvágy! Egyszóval ez a vers mintája a derűlátásnak. Ezt kellene mindnyájunknak megtanulni, hogy nem kell keseregni, hanem bízni kell a holnapban!
Szeretettel: Kata
Bizony ezt:)Köszönöm Katám.Ölellek:Kriszti
Szia!
Tetszik a versed, különösen a hangulata ragadott meg.
Szeretettel: Rozália
Köszönöm Drága Rozália:Ölellek:Kriszti
A Nap az éltető erőnk, "forró égő Istennő", s
ahogy mondják: derűre ború, de borúra derű:),
tudják ezt, a Hold, a Nap, s a Csillagok –
Szép vers.
Szeretettel
Emese
Köszönöm neked is drága Emese:)
Szeretettel:Kriszti
Új kaland jön Barátném????Akkor sok sikert hozzá
:)))
Szeretettel ölellek
Zsolt
UI: ja a versed természetesen 5ös!!!
Te vagy az 5 ös drága Barátom:)Minden nap egy új kaland.Lehet az rossz, vagy épp jó.Ki tudja.Ölellek drágám:Kriszti
Nagyon szép.