a holnap fogságában
árnyjátékot űz a lét
azt hiszed, nem nagy a tét
kivont karddal a vágy
legyőzhető, mint arkangyal
ha te nem, más kiagyal
mindent, mi földi és égi
ifjúságod számon kéri
azt, mit elrejtesz, de nappal
harcolsz őszinte daccal
menedéked lesz fűzfaág
átölel vádlón a szabadság
porrá törsz minden létezőt
nem feledsz többé férfit, nőt.
3 hozzászólás
Nagyon bölcs gondolatok szép versben megírva! Tetszett!
szeretettel-pnka
Köszönöm szépen, kedves Panka! 🙂
aligha találok ennél jobb verset eme oldalon nem is csoda, hiszem nagyon jőt írták, sok igazság van benne – gratulálok