Azt hiszem, talán reményt se írt a lét
titkaim falára akkor, éjszaka…
Fájt az ébredés, a szél szelíd szava,
s lelkem újra álmaimra szállt, alélt;
ott dalolt a múlt csodája, lágy dala,
s elsodorta mind, a tiszta szenvedélyt,
óh, mi szívem árva zeg-zugában élt,
s azt hazudta, aznap érkezel haza…
Fájt a csönd, s az ében űr, mi körbefont;
tünde csillagom, de messze, messze járt,
és a vágy, a lenge vágy is úgy osont
egymagában egyre, nem találva rád…
Életem világa, elhagyott porond;
reszketett ugyan, de mégis újra várt.
28 hozzászólás
Kedves Mónika!
Még vársz, addig remélsz
mig remélsz, akkor még élsz,
mig élsz. addig lélegzel
's mig lélegzel van remény.
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Igen, azt hiszem, így van ez… Köszönöm szépen, nagyon!
Szeretettel: Mónika
Nagyon szépen megfogalmazott vágyakozás, várakozás és hiány csendült ki soraidból. Köszönöm, hogy olvashattam, szeretettel gratulálok: Zsuzsa
Kedves Zsuzsa, én köszönöm, hogy olvastál, és jólesik, hogy szépnek találtad a versemet!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Szép a versed és ez a várakozás a tolladból, akármilyen fájó.
Szeretettel olvastalak: Ica
Kedves Ica!
Fájó érzés rejlik benne, valóban, és azt hiszem, ami talán mégis széppé tudta tenni a pillanatot, az a remény, amit Tóni lejjebb nagyon szépen meg is fogalmazott…
Jólesik, hogy tetszett Neked a versem, köszönöm szépen!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika !
A Tőled megszokott csodás képvilág ás dallam, jó érezni a remény sosem hal meg…
Szeretettel gratulálok: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm szépen, és igaz, a remény sosem hal meg… addig legalábbis semmiképpen, amíg teremtjük, és nem hagyjuk elveszni az érzést, és felébresztjük… mert megéri… 🙂
Szeretettel: Mónika
Remek szonett, nagyon szép, fegyelmezett, ugyanakkor nagyon telt érzelmi szempontból is. A quartinák sodornak, a nyolcadik sor szigorúságába beleáll a vers, ott nagyon nagyot rögzítettél bennem, és ahogy jó szonetthez illik, zártad is, és átvezetted a tercinák elemző soraiba. Nagyon megfogott a zárás is, de minden sorod nagyon mélyen jött bennem, kerek történet, remek technika, nagyon tetszett a szonetted.
aLéb
ALéb, örülök, nagyon, hogy tetszett technikailag és tartalmilag egyaránt… Ritkán írok szonettet, mert nem érzem magam elég fegyelmezettnek hozzá 🙂 de ez akkor így jött, és engedtem annak a belső késztetésnek… mondhatni megihletett a pillanat… 🙂
Szeretettel: Mónika
Szia barackvirág! 🙂
Szerényen publikáltad ezt a szonettet, nem csak a formát rejtetted el, hanem önmagad is. Öröm volt megtalálni benne téged, és persze a titkos szonettet is. 🙂
Érzelmeid, gondolataid közel állnak hozzám, ezért mindig iszom szavaid.
Költészeted már rég megtalált, elvarázsol, lenyűgöz, tanulandó. Fájdalmas a tartalom, mégis jó időzni fölötte.
Nagyon tudsz, örülök, hogy példát vehetek rólad. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Jól látod, valóban elrejtettem a formát, Te mégis rátaláltál… 🙂 és persze rám is a sorok mögött (nagyon szívből írt vers). A közelséget érzem az éteren, a távolságon keresztül is 🙂 Köszönöm szépen, amit írtál, nagyon megtisztelő… magam is tanulok még… 🙂
Szeretettel: barackvirág
Kedves Mónika!
Egész kis titkok tavasza versed, mindig felbukkan benne egy-egy újabb lelkivilágnyi érzés-teremtés.
Mintha tél lenne fagyos, de már talán azért itt-ott olvadós, s tetszik hogy végig reméled belőle a benne megbúvó tavaszt…ami nagyon szép szerintem, és így is kell, remélni kell,akárhogy van is!
Lelked nagyon szép csillogást ad versednek!
Versed mint egy kis virág.
de ez már titkos…
Nagy kedvencem lett.
Szeretettel:dalmay
Kedves Dalmay!
Nagyon jól érzed a versemet… 🙂 Köszönöm szépen, és jólesik, hogy rátaláltál a benne rejlő titkokra és a tavaszra is… ezt külön köszönöm 🙂
Szeretettel: Mónika
Örömmel olvastam szép versedet. Minden írásod lehelletszerűen finom, légies.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta, én pedig annak örülök, hogy olvastál, és köszönöm szépen a kedves szavaidat!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Jó újra olvasni tőled.
Szeretettel: Ági
Kedves Ági!
Jólesik, hogy így gondolod, és örülök, hogy olvastál! Köszönöm szépen!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Megtaláltam versedben mindent, ami szép… Csodálatos.
Szeretettel gratulálok: Judit
Kedves Judit!
Örülök, hogy megtaláltad, és köszönöm szépen!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Gyönyörű szonettedet szeretettel olvastam. Minden egyes sora remek, tartalma sóvárgón szép és kedves. Művésze vagy a szonetteknek.
Szeretettel olvastam és gratulálok: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen; nagyon ritkán írok szonettet… Igazából ezt sem annak terveztem, de végül így alakult. Nagyon örülök, hogy tetszett Neked a versem!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Nagyon szép a versed.
Mindig örömmel olvasom a verseidet, mert ad valami pluszt, egy impulzust, ami miatt olvasni kell újra és újra.
Igazán tetszett.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Köszönöm szépen; jólesik, hogy így van…
Szeretettel: Mónika
Nagyon szeretem a szonetteket!
Az ilyen szépeket meg kiváltként! 🙂
Szeretettel: dodesz
Köszönöm szépen; örülök, hogy így van… 🙂
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Gondoltam, gyorsan ránézek egy másik versedre is. Tényleg fantasztikusan írsz! Örülök, hogy rád találtam!
Üdv
Zoli
Kedves Zoli!
Köszönöm szépen… én is örülök, hogy olvastál!
Szeretettel: Mónika