Nem ér semmit a szó,
ha nem hozzám szól, és nem jó-
szándékod jelének szánod;
Hazudj! Mintha az életed múlna
rajta(m); mind ezt teszik:
Szerelmet hazudnak a fák is,
leveleikkel suhognak hamis
vágytól hevült csókot arcomra;
Barátságot hazudnak a szirmok,
éjszakánként takarónak álcázva
álmot űznek hervadó testükkel;
Szerelmet hazudsz a szívednek te is,
de vigyázz! Ha egyszer rájön, hogy hamis,
megáll majd dobbanni néha.
Nem ér semmit a szó, mert
nem hozzám szól, és mert nem jó-
szándékod jelének szánod: hazudsz!
Mert az életed múlik rajta(m).
5 hozzászólás
Ez k…vajó lett!:D Nekem nagyon tetszik. 🙂 Ötletes, ritmusos, odapörkölős:) Mi kell még?!:P
UI: a nyáltengereknek leáldozott!:)
üdv: Eddie
Szia!
Nagyon mély gondolatokat , tisztázatlan helyzetet tár az olvasó elé ez a vers. Ha elmúlt, szakítsd el azt a szálat, olyan nincs, hogy az élete múlik rajtad. Ez egy újabb hazugság lenne. Bocs, hogy én is ezt a kamény szót használtam.A vershez gratulálok, tetszik a stílusod.
szeretettel üdv:hova
Kedves Eddie!
Köszönöm 🙂 Nem szántam nagyon odapörkölősnek, a csalódottság erősebb úr volt…
Kedves Hova!
Köszönöm! Az őszinteséget is! 🙂
Köszönettel és szeretettel,
Jodie
A rezignáltság remek megfogalmazása.
Kedves Irén,
nagyon köszönöm 🙂
Szeretettel, Jodie