Bukok rád, mint ló tökre,
mint keselyű a dögre,
elvarázsolsz örökre,
nem gondolok más nőkre!
Csak nagy ritkán Julcsira,
kinek feszül pulcsija,
idomai remekek,
ha meglátom, remegek.
Ilonkára, Mártira,
Szilvire és Klárira,
Erikára, Sárára,
meg az egész naptárra…
Több nő már nem érdekel,
ezen kívül, hidd csak el!
Talán még egy névtelen,
mikor nem vagy én velem…
Ha szemedbe nézhetek,
úgy érzem, hogy megveszek,
s nem érdekel Gál Nóra,
csak a csinos hátsója.
Hátranézek botorul,
ha riszálva elvonul,
no még megfordít Kata,
lebbenő selymes haja…
Ne húzd a szád kiscicám!
Rajtad túl nem jutok ám,
mert mikor beléd estem
mozgásképtelen lettem…
1 hozzászólás
Kezem-lábam ugyan nincs,
de van másom, ami kincs,
olyan, ami hozzám nőtt,
azzal nyomom a csengőt…