Winter Heart Nem tudhatom…c. versének hatására
Radnóti Miklós Nem tudhatom … c. verse nyomán
Nem tudhatom, hogy másnak e vers majd mit jelent.
Nekem is szülőhazám itt e félelemmel
telt kis ország, gyermekkori remények világa.
Belőle nőttem én, ősmagyar, sváb, román, s talán
zsidó meg roma elődök konok leánya.
Én itthon vagyok, és itt maradnék örökre,
ha testemet elfogadja hazám sírgödre.
S egy kockakőre talán felírják nevemet.
Felettem egy mogyoróbokor integet. És
lábamhoz térdepel anyókám meg a bakter,
meg a sok gyerek, miközben helikopterek
törik meg durván csöndemet. Nem tudják hol a
határ, és ki volt nekünk Vörösmarty Mihály.
S a szerelmek lábnyomát feledve csókolom
a béke mind a két tiszta, hófehér kezét,
ha végre ránk köszönt. És imát is mondanék
odalenn vagy odafönt egy éji fellegen,
én a teista, deista, majd ateista
értetek, dolgozók és ártatlan csecsszopók
meg költők, hogy szabadon írjatok, éljetek.
13 hozzászólás
Szia Kati! 🙂
Húúú, ez nagyot szól!
Később jövök még, mert érlelni szoktam magamban a verseket, de itt nem tudtam megállni szó nélkül.
Elvittél. 🙂
Köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm, hogy elolvastad. Ezt ma meg kellett írnom.
Szeretettel: Kati
Szia! Én nem vagyok a híve ezeknek az "utánérzéseknek". Kell-e jobbat írni, mint Radnóti. Vagy Villon? Faludy megtette, lelke rajta…Üdv: én
Szia Bödön!
Lehet, hogy igazad van. De ha továbbvisszük a gondolatot, szabad-e Móricz, Tolsztoj, Dosztojevszkij után regényt írni? Vagy József Attila után verset írni? Jobbat nem tudsz, rosszabbat meg nem érdemes. Én 30 évig ezért nem írtam semmit. Lehet, hogy most is kár volt elkezdeni?
Üdv: Kati
Szia Kati! Te jól írsz, élmény olvasni történeteidet. Nem arról van só, h jobbat kell írni, félreérthetően fogalmaztam, hanem arról, h mást, máshogy. Újat. Ki lehet figurázni más írókat, pl. sokan megtették, megteszik. De mi értelme van annak, hogy például "Hamlet" címen írjak egy drámát, ami ugyanaz, vagy majdnem ugyanaz, mint a S. mű? Vagy akár új dolgokat mond ugyanezzel a címmel? Ha nem mondok újat, mást, akkor mi végre írtam meg? És: ha mást írtam, akkor viszont miért adom neki ugyanazt a címet?
Csak füstölgök persze, nem kell túl komolyan venni. S nem biztos, h nekem van igazam. Üdv: én
Bocs, hogy beleszólok… Az irodalom nem szövegek különállása, hanem együttműködése. Az intertextualitás az irodalom egyik alapvető megnyilvánulása. Hermeneutikai tett úgy értelmezni, hogy újraolvasunk, újraírunk. Nem mellékesen ez egy szép, testes példány.
Áron
Aronnal kell egyetértenem. Nagyjaink újraértelmezése és újraírása teszi őket máig élővé. Akit nem olvasnak és nem írnak, az megreked archaikusnak. Itt most az látszik, hogy Radnóti ma is él. Remek gondolatokat sikerült ébresztenie Katiban. Gratulálok.
Üdv,
Gábor
Mármint Kati verse a szép példány. 🙂 És az ő továbbgondolása az intertextuális szöveg-tett.
Intertextualitás témakörben érdemes Genette elméletét átnézni. Többet mond annál, hogy véleményünk szerint szabad, érdemes, tetszetős-e. Szaktudományi kérdés, ráadásul eldöntött.
"e félelemmel telt kis ország"
"a béke… ha végre ránk köszönt"
"ezt ma meg kellett írnom"
Szerintem is: van, amit meg kell írnunk; amikor a mondanivaló erősebb nálunk, nem tudjuk magunkban tartani (vö.: Jeremiás könyve 20:9).
Ezért (is) jó a vers.
(Az átköltéssel szerintem nem az a cél, hogy jobbat írjunk. Tisztelgés is lehet az, az általunk nagyra becsült alkotó és alkotása előtt: ma is aktuálisnak, sokat mondónak és ezért fontosnak érezzük…)
Üdv.: Á.E.
Kedves Gábor, Áron, Emil!
Köszönöm a hozzászólásokat, és örülök a pozitív visszajelzéseknek. Eleve úgy indítottam, hogy "Nem tudom, hogy másnak e vers majd mit jelent." Tehát az ellenvélemény is számít, abból is okul az ember. Úgy érzem, ha Radnóti olvashatná, kicsit talán mosolyogna rajta, de nem haragudna érte.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Ha Radnóti olvashatná, megveregetné a vállad és azt mondaná, jól tetted!
Szerintem, minden generációnak meg kellene írnia a maga Nem tudhatom…-ját, hogy olvashassa az utókor kis hazánk mindenkori állapotát. Nagyon sokatmondó és tanulságos a versed, ahogyan Radnótié volt (van és lesz).
Köszönöm az élményt.
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Köszönöm, hogy elolvastad a verset. Én is úgy gondolom, ahogy te.
Szeretettel: Kati
Szia Bödön! Minden írás annyiféle, ahány olvasója van, + az, aki írta. Radnóti Nem tudhatom… c. versét én most 2018-ban ilyennek éreztem, és ezt írtam meg. 20 év múlva, ha még élnék esetleg, biztos másképp "szűrődne rajtam át" a vers. Abban igazad van, hogy a cím utalhatna arra, hogy a Radnóti-vers nem ez. Mondjuk: Nem tudhatom…ma
És persze köszönöm, hogy időt szakítottál az írásomra.
Üdv: Kati