Jaj de jó az albán krémes,
nem eszi az éhes ménes,
szereti a füvet, zabot,
ropogtatja az abrakot.
Jaj de jó a tejbe papi,
ellent mond ennek valaki?
"A káposzta nekem való,
tejbe papit egye a ló!"
Így felel a kecske erre,
vágyik a káposzta fejre,
jegesmedve ezt nem eszi,
a halat jobban kedveli.
Azzal teszek erre pontot,
ebem szereti a csontot,
én viszont azt meg nem eszem,
a kutyának félre teszem.
Folytatódhat ez a téma,
gólyának kell a nyers béka,
azt viszont én nem kívánom,
még kirántva is kihányom.
Imádom a jó puliszkát,
de utálom a gilisztát,
megkérem én Kis Juliskát,
süssön inkább palacsintát!
Szeretem a sütőtököt,
nem ugrom át csütörtököt,
mert vega' eb az én ebem,
ő nem eszik húst pénteken.
2 hozzászólás
Kedves Albert!
Ide az albán krémessel! ki tudja azt, hogy azt szeretem? Még jó, hogy a lépcsőnktől öt lépésre lehet venni azt a finomságot, nem kell sokáig utána járni. Ráadásul még a tejbe papit is szeretem, ki gondolta, hogy ezt Te is tudod?
Azt mondják, hogy az édesség hizlal, kutya bánja, mert nekem mindegy!
Inkább eszem édességet, mint gilisztát és nyers békát, mert azokat én is kirántva is kihánynám.
Mondhatom, jól össze illesztetted a finomakat a gusztustalanokkal.
S hogy tudtad az ebedet arra megtanítani, hogy ne egyen húst pénteken? Művész vagy,
remeken tudsz verseket faragni.
Jó volt olvasni, megjött a kedvem!
Üdvözlettel: Kata
Kedves Kata!
Ezek a versek tényleg úgy készülnek, mint a szobrok, Ki kell őket faragni szó szerint.
Addig-addig alakítgatom őket, míg a tervezett mondanivalót és atmoszférát magukba nem foglalják.
Köszönöm az értő véleményezést!
Szeretettel: alberth