Virágok között lebegve járok
Örül a szívem, ha rádtalálok
Akkor aztán elviszlek innen
Hol nem lát az ég mást, csak minket
Kéz a kézben egész nap sétálunk
A nedves homokon nyomot hagy a lábunk
Ajkaidról iszom a szerelemnek borát
Érdemes volt akkor is, ha nem élhetek tovább
2 hozzászólás
Kedves zia! Nagyon tetszik a versed, izgalmassá teszi a benne feszülő ellentét: a játékos, dallamos sorok mély mondanivalót foglalnak magukba. Elismerésem:) Üdv.: Aliz
Örülök hogy tetszik, köszönöm az értékelést!