Nézd az estét!
Átkarol, ölébe hajt,
és elringat az álom,
angyali béke úszik,
egy végtelen álmon.
Jó lenne gyermeknek
lenni még,
nem érezni, s nem így élni
a lüktetést.
Ha beosonna a szűz csend a szobába,
Csend, csend… lelkem otthonába.
Jó lenne élni gondtalan!
Látni a tavasz
lassan surranó nyomát!
Jó lenne végre
hallgatni a májusi madarak dalát.
S ki hallja az én szavam,
s látja szemem fényét
az látná a tavasz ébredését!
5 hozzászólás
Hangulatos vers! gratulálok!
Barátsággal Panka!
Kedves Tímea!
Remek vers, igazán.
Csak kár, hogy ritkán jársz felénk, pedig én szívesen olvasnám a verseidet, írásaidat, hisz mindig valami csodálatosat hozol.
Remélem most már sűrűbben jössz majd.
Tetszett a versed.
Üdv: József
Kedves Timea!
Ahogy elolvastam a versedet Kevin Brooks idézete jutott az eszembe:
"A gyerekkorod felét azzal töltöd, hogy azt kívánod, bárcsak felnőtt lennél, aztán amikor felnőtt leszel, a fél életedben azt kívánod majd, bárcsak gyerek lehetnél újra. Úgyhogy ne sokat rágódj azon, hogy mi a helyes a te korodban, és mi nem! Csak tedd, amit jónak látsz!"
És ez a legfontossab. Tedd azt amit a szived mond, mert aki valamilyen kérdésre, tettre, a szivével, nem a józan ésszel válaszol, az nem biztos, hogy a válassza mindig "okos", de az biztos, hogy sohasem fals.
Üdv Toni
Szia!
Szép vers, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Kedves Tímea!
Azt hiszem én meghallottam a szavadat,megláttam szemed fényét és az ébredő tavaszt.
szépet írtál , gratulálok.
Barátsággal:hova