rozsdás levélpikkelyével
fáradt hársam integet:
nyáridő Isten veled!
Porba rajzol szél az úton,
a meleg nap már csak álom,
összehúzza köpenyét,
didereg, sárgul a rét.
Én is sálba burkolózom,
fejem felett csüng az alkony
ólmos szürke fellege,
ködök érkeznek vele.
(de lelkem mosollyal tele)
6 hozzászólás
Örül a szívem, ha nagy-ritkán ilyen gyönyörűségekkel találkozom.
Gratulálok. a
Kedves Antonius!
Talán eltúlzod picit, de nagyon köszönöm 🙂
Üdv: Éva
Amit kiérzek belőle , az a ködös őszi reggel, ami átvált egy olyan pompává, amit az Ősz képes festeni. Gratulálok!
Szeretettel:Marietta
Köszönöm kedves Marietta 🙂
Szép búcsú, tetszett.
Üdv: harcsa
Megindítóan szépen búcsúztattad a nyarat!
Szinte látom, ahogy még mindig integetsz!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X