Áll az idő, beleringat a nádas,
fűzfa hajol, derekát ölelem,
tegnapokon szaladó üde-lázas
súlytalan-égteli végtelenem…
Fényköröket fut a nappal az égen,
csillan a tükrön a reggeli fény,
nyár ölel újra megannyi mesében:
forrt az a nyár, ide vártalak én…
Mozdulatokban az életük éled,
szólnak a szívek a szinkronokon,
ritka varázzsal a lelkemig éget:
áll az idő, ha a nyár belefon…
11 hozzászólás
Csodás, varázsos hangulata a versednek bennem az elmúlt, szépséges nyarakat idézi és azokat az embereket, akik azt széppé tették, de már nincsenek velem. Fájdalmas, mégis megnyugtató sorok az időkeretbe fonva…
Kedves Andrea!
Miután elolvastam a versedet, az volt az érzésem, hogy egészen az égig emelt… Nagyszerű élményt nyújtott! A kifejezésmód, és nekem, az időmérték szerelmesének 🙂 a ritmus egyaránt… 🙂
Szeretettel: Mónika
Kedves Andrea!
Csodálatos alkotás. Mintha mindig nyár lenne ebben a varázslatos ritmusban.
Szeretettel gratulálok: oroszlán
Kedves Andrea!
Tetszett a ritmusa a tartalma. "szólnak a szívek a szinkronokon" imádom!
szeretettel-panka
Kedves Andrea!
Csodaszép!
Gratulálok:sailor
Kedves Andi!
Gyönyörű a versed, gratulálok hozzá!
Üdv: C.
Remek ez a hexameterekben megénekelt hangulat, nagyon szépen visz, sodor magával. Rendkívüli a kifejezésmódod, a rímeid mindig lenyűgöznek, az áthajlásaidnak pedig nagy tisztelője vagyok. Öröm volt olvasni a versed, Andrea.
aLéb
Kedves,kócos, nyári gyermek…
Sorsoddal írod ezeket a remek verseket.
Ölel, és sok boldogságot kíván
Attila bá'
Nagszerű vers kedves Andrea!
Dallamos, igazi mestermunka:)
Gratulálok: Zsu
Szeretettel:)
Nagyon szépen köszönöm Nektek a kedves szavaitokat.
Mindkét Kisfiam augusztusban született, mindegyiket a Velencei-tónál vártam.
Ahányszor arra járunk, mindig eszembe jut az a két nyár.
Most olvasom harmadszor. Teli, szíved minden szeretetével. Köszönöm!
Sel